Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

BÜNTETŐTÖRVÉNY. talált gyermekeknek ezen aljas életmódhoz való szoktatás czéljából elvi-1878 : V. t.-CZ. telében azon undok merénylet belátására, a melylyel az e fajta üzel- 317. §. meket a társadalom tisztult elemei tekintik; vádlottnő javára a BTK. Gyermekrab92. §-ának alkalmazása itt is indokoltnak találtatik ugyan, az ellene kisza- lás. bott börtönbüntetés tartama azonban egy évre felemeltetik. (93. febr. 10. 8054 92.) 1924:. Curia : Tek., h. a vizsgálat és a bizonyítási eljárás adatai 321. §. szerint A. Koja I. r. vádlott panaszlónöt házasságkötésre irányzott cze'lból, Személyes szaakarata ellenére, erőszakkal vitte el magával, P. Milán 2. r. vádlott tettleges badság msérközremüködése mellett — Karlovára; tek., h. panaszlónő a vádlott által tése magánkifejtett és alkalmazott erőszak elleni erőszakos ellenállása közben szen- személyek védte azon testi sértést, melyet rajta az orvosi látlelet megállapított ; tek., által. h. mindenütt, a hol a BTK. valamely büntetendő cselekmény tényálladékámak istnérveül az ..erőszakot" állitja fel a nélkül, h. ezt „dolog" vagy „tárgy" elleni erőszakra kiterjesztené — a hol tehát az erőszak csupán személyekre vonatkozik — már ezen szónak fogalmában rejlik, h. az rendszerint az erőszakolt személy csekélyebb vagy súlyosabb testi sérelmezésével foganatosittatik; tek., h. ennélfogva azon esetben, h. az alkalmazott erőszakkal könnyű testi sértés is okoztatott, ezen sértés büntetése már benfoglaltatik azon bűntett büntetésében, melynek egyik elemét az erőszak képezi; tek., h. ezen felfogást támogatja az azon cselekményekre szabott büntetés arányos nagysága is, melyeknek egyik eleméül a személy elleni erőszak van a törvény által felállítva, s mely büntetés keretén belől a könnyű testi sértés vétsége is mtalálja kellő értékesítését; tek., h. ezeknél fogva a személy elleni eröszakot feltételező és ezzel foganatosított büntetendő cselekmények esetében az erőszak alkalmazása által okozott könnyű testi\sértés ve'tsége absorbeálva lévén azon bűntett által, melynek az erőszak elenie't képezi, az sem anyagi, sem eszmei halmazatban nem állhat az egyébként fenforgó cselekménynyel, hanem azzal egy megosztatlan egységet képez s annak büntetésében találja büntetőjogi retributióját: mindkét alsóbbfoku bíróság ítéletének e részben mváltoztatásával, A. Koja I. r. vádlott is egyedül csak a BTK. 321. §-ában mhatározott személyes szabadság msértósének bűntettében mondatik ki bűnösnek; tek., továbbá, h. a vádbeli cselekmény idején 20-ik életévét meghaladott A. Koja I. r. vádlott büntetőjogi szempontbői fiatal korúnak már nem tekinthető; tek. azt is, h. az alsóbb fokú bíróságok ítéleteiben felhozott azon körülmény, mely szerint ezen vádlott abban a véleményben lehetett, h. panaszlónöt a szöktetés által fogja a házasságba egyezésre bírni, mint minősítő körülmény enyhítőül szintén nem fogadható el: ezeknél fogva A. Koja vádlott cselekménye suryosb beszámítás alá eső lévén: ezen vádlott a BTK. 92. §-ának mellőzésével, de a 91. §-a alkalmazásával két évi fogházra ítéltetik, s mindkét alsóbbfoku bíróság ítéletének további ily változtatásával a kir. ítélő tábla ítélete az elsőfokú bíróság ítéletéből elfogadott indokoknál fogva helybenhagyatik. (92. nov. 25. 4669.) 1925. Az ipolysági kir. tvszék: A vizsgálat és végtárgyalás adatai szerint Hoffmann János panaszos fél és ifj. Heiner János vádlott nagymarosi lakosok szőllőszállitásból kifolyó üzleti összeköttetésben állottak és kölcsönös számadási viszonyuk volt, melynek folytán mindkét fél egymás ellen követelésre jogosítottnak vélte önmagát. Közös megállapodás után, a leszámolás végett panaszos lakására 1890. okt. 26. napján kitüzetett, vádlott