Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

K E R E s K KI) E LMI T () R V É X Y. 33 toztatja s fp.-t keresetével elutasítja. Ind.: Helyesen mondotta ki ugyan Kereskedelmi az e.-biróság ítéletében az erre vonatkozólag felhozott indokok alapján törvény, azt, h. alp. a fizetést azon az alapon, mert a kereseti részvényeknek a 173. §. részvénykönyvbe bevezetett birtokosai a társaságnak adósai, h. tartozásaik Névre szóló miatt ellenük végrehajtások vezettetvén, a követelések miatt a részvények le- részvények, foglaltattak, mtagadni jogosítva nem volt, a mennyiben a végrehajtások szabálytalanul foganatosíttattak s így ez által harmadik jóhiszemű személyek jogai nem érinthetők. Az e.-biróság Ítéletének mváltoztatásával fp.-t keresetével mégis elutasítani és ő.t a tv. rend. 251. §. értelmében a perköltségekben elmarasztalni kellett, mert fp. azr, h. alp. társaságtól a fizetést követelni jogosítva lenne, kellőképpen nem bizonyította. A K. T. 204. §. szerint a feloszlott társaságnak a tartozások kielégítése után fenmaradó vagyonából m felelő részt csak a részvényesek igényelhetnek. Igaz ugyan, hogy a névre szóló részv.-ek a K. T. 173. §. értelmében üres hátirat mellett is átruházhatók és a kereseti részv.-eken ily hátirat előfordul, de ugyanezen §. rendelkezése szerint, a mennyiben az alapszabályok másként nem intézkedtek, a birtokos a társaság irányában igazoltnak csak akkor tekintetik, ha az átruházás a részvénykönyvbe bevezettetett, az alapszabályok pedig ellenkező intézkedést nemcsak nem tartalmaznak, sőt a 15. §. intézkedése szerint az átíratás határozottan meg is kívántatik, fp. tehát, ki beismerte, h. a kereseti részv.-eket a maga nevére a részv.-könyvben még át nem irattá, részvényesnek a társasággal szemben nem tekinthető s igy a részvények után kielégítést nem igényelhet. Nem vétethetett tekintetbe ezzel szemben fp.-nek az az állítása, h. a részv.-ek után ő már rész-kielégitóst Simon János felszámoló bizottsági tagtól kapott, mert a K. T. 111. §-a szerint oly esetben, ha több felszámoló neveztetett ki, ezek egyéb megállapodás hiányában a felszámoláshoz tartozó cselekményeket érvényesen csak együttesen végezhetik, alp. részv -tságnál pedig négy felszámoló választatott és felp. nem bizonyította, h. a felszámolók hatáskörét illetőleg alapszabályszerüleg oly intézkedés történt volna, h. a társaságot kötelezőleg egy felszámoló s érvényesen eljárni jogosítva lenne és igy Simon János felszámoló ezen tényéből azt következtetni, h. a társaság fp.-t már részvényesnek elismerte, nem lehet. (92. jan. 14. 470.) — Curia : Hhagyja, Ind. : A K. T. 173. §. értelmében, ha csak alapszabályok másként nem intézkednek, mely eset az alp. részv.-tság alapszabályainak 14., 15. §-aiból kitetszőleg' itt fenn nem forog, névre szóló részv.-ek átruházása maga a részv.-tság irányában, melynek részvényei képezik az átruházás tárgyát, rendszerint csak akkor és az által válik hatályossá, ha és a mikor a mtörtént átruházás a társaság részvénykönyvébe bevezettetett, ezen bevezetés mtörténtéig tehát az átruházónak részvényesi mmősége a társaság irányában meg nem szűnik, az pedig, kire a részvények átruházva lettek, a társaság irányában részvényessé, ki a részvényes alapszábályszerü jogait saját jogán gyakorolhatná, nem lesz s az átruházó részvényes az alapszabályok szerint megillető jogokat |V egyedül az átruházó fél jogán gyakorolhatja. Tek. már most, h. a részvények, melyek után fp. a keresetbe vett összeget nyilvánvalóan a K. T. 204. §. alapján az alp. részv,-tság részv.-könyvében fp. nevére átvezetve nincsenek, s igy fp. az alp. társaság részvényesének nem tekinthető, sőt az ő kérelmére a nagy váradvárosi j bíróságtól beszerzett iratok mellett JJarkits. Felsőbirósági határozatok. 1. kiad. V. 3