Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

J8ü BÍ XTETUTORYEXY 1878: V. t.-CZ. De a jelen esetben a pineze ajtajának kivilágítását még' a fokozottabb 310. §. és a felelősséggel járó gondosság sem tette kötelességévé, mert a vizGondatlan- vezetékhez nem a pineze ajtaján keresztül vezet az ul, hanem a pineze ságból okozott ajtaján át való közlekedést azért nézték el a lakóknak, mert ez az ut f. s. rövidebb. Minthogy pedig a büntetőjogi felelősség csakis a köteles gondosság elmulasztásából származó jogsértő eredményre terjed ki: s miiithTh. K. a pineze csapó ajtajának elzárására vonatkozó intézkedésével a köteles gondosságinak eleget tett s igy őtet K. K.-né megsérelmeztetésével kapcsolatos gondatlansággal terhelni nem lehet. (94. máj. 23, 4242.) 1915. Nyíregyházai trvszék: A vádlottak és sértett előadásával felderített tényállás szerint az 1890. okt. 22-én vádlottak és sértett a helybeli kaszárnya építésnél mint munkásleányok voltak alkalmazva. Az idő hűvös lévén, vádlottak több társukkal ugrándoztak s játszottak felmelegedés végett, tréfa és játék közben elsőrendű vádlott sértettet átölelte s mindketten a földre estek, 2.-r. vádlott pedig szintén dévajkodásból reájuk borult, minek következtében sértett kulcscsontja eltört s neki 20 napot meghaladó gyógytartaniu sérülés okoztatott. Mindazonáltal tek., h. l.-r. vádlott csupán dévajkodásból rántotta le sértettet s játékből borult reá 2.-r. vádlott: tek. továbbá, h. a talaj, melyen a sérülés történt, az építés végett odahordott homok volt, tehát egyáltalán nem alkalmas arra, h. még esés közben is magát valaki msérelmezhesse s igy vádlottak sem tehették fel azt, mindezeknél fogva kétségtelen, h. a sértett által szenvedett egészségháboritás a véletlen eset következménye volt s h. vádlottakat cselekményüknél gondatlanság nem terheli, minélfogva őket a vád alól felmenteni kellett. — Dcbreczeni tábla: A fenforgó esetben vádlottak terhére a köteles gondosság mszegése meg nem állapítható, mert az adott körülmények között nem láthatták azt előre, mikép sértettnek a tényállás szerint történt játékba való bevonásával oly Súlyos következmények állhassanak elő, miért is az e.-b. ítélete ezen és felhozott indokaiból hagyatik helyen. — Curia : Hhagyja. (1892. jun. 27. 2421.) 1916. ])[>. tábla: A vizsgálat adataival bizonyítva van ugyan, h. K. Antalnak öszvére a testi épségre nézve veszélyes tulajdonsággal birt; bizonyitva van továbbá K. Antal vádlott beismerésével, h. neki az öszvér eme veszélyes tulajdonságáról a fenforgó esetet megelőzőleg már tudomása volt; végre bizonyitva van, h. S. Istvánnak 1889. ápr. 8-án történt súlyos msérelmeztetését megelőző] időben az öszvér más egyéneket is, nevezetesen Cs. Zsigmondot, T. Antalt, öreg B. Jánost és Sz. Jánost nyilt helyen szintén mrohanta, s részint a földhöz sújtva mtiporta, részint mharapta. Mindeme terhelő adatokkal szemben a vizsgálat adataival kétségtelenül bizonyitva van viszont az, miszerint K. Antal vádlott, mint ácsmester, eme hivatásánál fogva az öszvért önmaga nem gondozhatván, a mellett szolgát tartott és az öszvért annak gondozására bizta; bizonyítva van továbbá : h. midőn K. Antal vádlott az\öszvémek veszélyes tulajdonságáról már a korábbi esetekben tudomást nyert, az öszvérnek szájkosarat csináltatott és ennek alkalmazását B. János szolgának utasításul adta. Végre B. János másodrendű vádlottnak ama vallomásával szemben, miszerint gazdája a szájkosarat a befogásnál parancsolta alkalmazni. Cs. Zsigmond tanúnak ama vallomásával, hogy midőn az öszvér őt 1888. óv