Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

BÜNTETŐTÖRVÉN Y. 385 büntetlen előélete, h. annyit legalább még'is megtett, h. a házmesternek 1878 : V. t.-CZ. egy lakatot adott át a pinczére és h. hivatali elfoglaltsága miatt kevésbé 310. §. ért rá a kötelességét, mint házgondnok végezni, miért is a BTK. 22. §-a Gondatlanalkalmazandónak s a büntetés ez alapon kimérendőnek találtatott. (94. ságból okozott jan. 27.) — Curia: A tábla ítélete megváltoztatik és az elsőbiróság t. s. ítélete az abban felhozott és alábbi indokok alapján hagyatik helyben. Ind. : A bizonyítási eljárás során kétségen felül helyeztetett, h. Th. L. házfelügyelőnek nem volt önálló rendelkezési joga a kérdéses állami épületben, h. az ott előforduló hiányokat, vagy szükségesnek mutatkozó átalakításokat saját hatáskörében eszközölhesse, hanem ha annak szüksége felmerült, arról az államfőszámvevőszék elnökségéhez kellett előterjesztést tennie. Nyilvánvaló tehát, h. az állam tulajdonát képező emez épületben előforduló javítások eszközlésére vonatkozó előterjesztési kötelezettséfje akkor állt elő, a mikor annak indokolt szüksége felmerült. Az imén* vázolt házfelügyelői kötelességből önként felmerül az a kérdés, vájjon Th. L. akkor, a mikor tudomást szerzett arról, h. a pinczeajtó helytelen elhelyezése a ház lakóira veszélyessé vált, tett-e annak elhárítására egyáltalán oly intézkedést, a mely a felmerült veszélyt mszüntetni alkalmas volt ? A bizonyítási eljárás során igazoltatott, h. a jelen vádbeli esetet megelőzött szerencsétlenségek tudomásul vétele után, azonnal lakatot vétetett s mhagyta a házmesternek, h. a pincze csapó ajtaját estve zárva tartsa; sőt M. P. házmestert figyelmeztette, hogy ha nyitva látta az ajtót^ annak rendeletéhez képest bezárja. Az is kétségen felül helyeztetett, hogyha a pincze ajtaja zárva van, a járókelőket veszély nem érheti, a mint azt a tanuk is előadják. Th. L-nak az az intézkedése tehát olyannak bizonyult, h. a pinczeajtó helytelen elhelyezéséből veszély senkire sem hárulhatott, ha a házmester a vádlott rendeletét kötelességszerűen foganatosítja. Eme kifogástalan rendelkezéssel szemben tehát nem volt szükséges, h. az elnökségnek a baleseteket bejelentse avagjr utóbb óvintézkedések eszközlését szorgalmazza; ennek elmulasztása tehát Th. L. terhére mint gondatlanság- fel nem róható, mert sertett fél balesete nem Th. L. jelentésének elmulasztásával hanem a házmesternek ama tényével hozható kapcsolatba, h. a házfelügyelő rendéletét ismételt figyelmeztetés daczára pontosan végre nem hajtotta. De a fentebbi házfelügjTelői intézkedéssel szemben az sem terhelheti Th. L.-t h. a pinczeajtó becsukásának záró ajtaját a rendeletében nem határozta meg; mert a pincze csapó ajtajának nyitva hagyása csak a sötétség beálltával válhatott veszélyessé, az pedig' az évszakok szerint különböző időben áll be, s igy a házmester látja legjobban, mikor következett be az az idő, mikor a pincze ajtaját be kell zárnia. De figyelmen kivül volt hagyandó amaz érv is, h. a pinczecsapó ajtaja a sötétség beálltával kivilágítva nem lett, mert eltekintve attól. h. a pinczeajtó elzárása kizárja annak lehetőségét, h. akár világítva van, akár nem, abba valaki beleeshessék, Th. L.-t mint az állami épület felügyelőjét sem terhelheti több kötelezettség a ház világítását illetőleg, mint a főváros bármely háztulajdonosát, a fővárosban érvényes lakbérleti szabályok 24. §-a szerint pedig a háztulajdonosok csakis a ház folyosóját és lépcsőházát tartoznak kivilágitani. Az udvart tehát, vagy mint a mi Th. L. terhére rovatott, a pincze ajtaját kivilágítani csak akkor lett volna kötelessége rendőri szempontból, ha az folyton nyitva tartatott volna. Márkus. Felsőbirósági határozatok II. kiad. V 25