Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

384 BÜNTETŐTÖRVÉNY. 1878: V.t.-cz. hatás esetében a BTK. 53. §-a alapján a főbüntetés tíz, a mellékbüntetés 310. §. pedig' öt napi fogházra lesz átváltoztatandó. Ind. : A vádlott beismeri s Gondatlan- ez okmányszerüleg bizonyítva is van, h. a kérdéses házban őt mint ságból okozott házgondnokot a főfelügyelet kötelezettsége terhelte, beismerte azt is, t. s. hogy tudomása volt arról is, hogy a jelen vád tárgyát képező eset előtt már három hasonló baleset történt olyformán, hogy emberek az esti órákban a járda mentében fekvő nyitvahagyott pinczébe beestek s kisebbnagyabb sérelmet szenvedtek, s ezekre az esetekre azt adta elő, hogy jóllehet jelentetett neki két előző ilyen eset, de az egész dolgot figyelemre méltónak sem tartván, az államszámvevőség elnökének azt soha nem jelentette be, h. ily uton alkalmas óvintézkedések eszközlésbe vétessenek. Tudta a vádlott is, hogy ezen pinczeajtó közelében lakó házbeliek évek óta rendszerint ezt az utat, a mely rövidebb, szokták használni s daczára, hogy már több baleset történt, a pinczeajtó környékét meg nem világította, noha az a tanuk bizonyítása szerint az esti órákban koromsötétségben volt, sem pedig szigorú utasítást nem adott arra nézve, h. esti időben senki a pinczébe le ne mehessen, esetleg a mennyiben a házirend ezt szorosan elő nem irta, saját hatáskörében nem intézkedett az iránt, h. a házi rend mfelelően módositassék. Az a körülmény, h. a jelen vádbeli eset előtt egy évvel történt egyik baleset után a lakatot adott a házmesternek, h. este a pincze bezárattassók, mit sem változtat a mulasztás és hanyagságon, mert ez különösen csak akkor bírt volna fontossággal, ha mégis a házmester ezt elfelejtené, a lakók testi biztonsága a pinczebejárat rendes mvizsgálása által megóvattassék ; lámpát azonban e helyre nem állíttatott s a lakókat sem figyelmeztette, s illetve nem tiltotta el attól, h. esti órákban a pinczébe menjenek, jóllehet tudta azt is, hogyha valaki a pinczébe megy, mindaddig, mig lent marad, az ajtó teljesen felnyitva áll, a mennyiben a pinczébe lemenő az ajtót annak súlyosságánál fogva le nem eresztheti. Bizonyított dolog tehát, h. a vádlott a lakók testi épségének biztonságával mit sem törődött, az előtte közömbös volt és eltűrte a ház többi lakóira nézve a pinczelejárat közveszélyes állapotát, mert megannyi figyelmeztetések után sem tartotta szükségesnek felsőbb helyen az eshető baj elhárításáról gondoskodni; noha ez neki és pedig kizárólag neki állott szoros kötelességében. Minth. pedig nem szükséges épen annak a világos tudata, h. a mulasztás az elhanyagolás vagy egyéb cselekmény súlyos testi sertés előidézésére alkalmas, azaz h. annak a bekövetkezése lehetséges, mert teljesen kimeríti a vétség fogalmát még az is, ha a tettes vayy mulasztó oly állapotban volt, h. a mulasztásnak vagy hanyagságnak bekövetkezhető eredmenyét a közönséges figyelem és elővigyázat alkalmazása mellett előre [láthatta, azaz, h. szellem tevékenységének kellő fele'bresztése esetében az okvetlenül látkörébe juthatott, minth. a vádlott előtt már 3 hasonló eset állván s figyelmeztetve is lévén, ezt a bekövetkezhető eredményt okvetlenül előre is láthatta ; minth. a vádlott köteles gondosságának mulasztásával okozati összefüggésben áll az eredmény, a mely özv. K. K.-né 20 napon tuli, sőt 6 hónapi betegség, illetve munkaképtelenséggel járó testi sértésben előállott, ennélfogva a vádlottnak vétkességét az ítélet rendelkező része értelmében megállapítani kellett. Büntetése kiszabásánál ama súlyosító körülmény mellett, h. a sértett felette hosszú ideig tartó betegséget szenvedett, mint túlnyomó enyhítő körülmények jöttek figyelembe, a vádlott