Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

BÜNTETŐTÖRVÉN Y. 373 neje hűtlensége által mlepetve nem lehetett; s minth. ugy nejének, mint '878: V. t.-cz. K. Andrásnak mindhárom alkalommal mbocsátott, ez a körülmény azt bi- 307. §. zonyitja, h. neje hűtlensége által házi boldogságát feldultnak nem találta. FelindulásYádlottnak az a védelmi állítása tehát, h. a vád tárgyává tett cselekmény ban elkövetett elkövetésekor neje hűtlensége miatti felháborodásában majdnem magán- halált okozó kivül volt, el nem fogadható, mert ily előzmények mellett nem állapitható t. s. meg, h. vádlottnak férji szenvedélyei, neje ujabb hűtlensége által a beszámithatlanságig felébresztettek volna. Ellenben tek., h. vádlott a végtárgyaláson azt vallotta, h. azért nem szólt K. András magaviselete miatt az anyjának és senki másnak sem, mert röstelte a dolgot, szégyenlette magán a gyalázatot s mert széltében beszélték a faluban, h. K.-t a feleségén kapta és még sem bántotta: vádlottnak e nyilatkozata azt bizonyítja, h. vádlottban lappangott a bosszú tüze neje szeretője ellenében s ez csapott ki belőle akkor, a mikor K. Andrást legutóbb a nejénél kapta, a mit fokozott még sértett félnek az a magatartása is, h. a vádlotton keresztül akart menekülni a kényes, illetve veszélyes helyzetből. Ily körülmények között a BTK. 77., illetve 76, §-ának esetei fenn nem forogván ; a tábla Ítéletének mváltoztatásával ezért és indokainál fogva, a tvsz. ítélete (307. §. 1. p.) hagyatik belyben, azonban a büntetésre nézve azzal a változtatással, h. vádlott, a mellette felsorolt enyhítő körülmények nyomatékosságánál fogva a BTK. 92. §-ának alkalmazásával a foganatba A-ételtől számítandó hat havi börtönre ítéltetik s ebből 1891. évimárczius 2-től április 18-ig tartott vizsgálati fogsága által a BTK. 94. §-a alapján egy hó kitöltöttnek veendő. (92. okt. 13. 2317.) 1907. Curia: Tek, h. Sz. Károly sértett, F. Ferencz vádlottat közvetlenül a tett előtt ellenséges indulatból oly erővel mlökte, h. a pocsolyába esett: tek., h. ez a bántalmazás, bár súlyos eredményt nem vont maga után, jnégis természeténél fogva olyan volt, mely vádlott lelkületére súlyosan hathatott: és tek., h; a halált okozott súlyos testi sértés büntette akkor is a BTK. 307. §. 2. bekezdése szerint büntetendő, ha a sértés folytán meghalt egyén az illető vádlottat csak jelentéktelenül bántalmazta, miután az ezen szakaszban mhatározott súlyos bántalmazás nem vétetik egyértelműnek a BTK. 301. §-ában körülirt testi sértésekkel, mindezeknélfogva vádlott büntetése nem a BTK. o07. §-a első bekezdése, a mint a tábla megállapította, hanem egyetértőleg a tvszékkel ama szakasz második bekezdésére alapittatik. (93. jun. 14. 4622.) lí)0S. Bp. tábla: Az a körülmény, h. a vádlott neje a kérdésialkalommal a reggelit kérő vádlottnak azzal felelt: „mi a nehézséget adjak-', s h. ezt a mjegyzést a vádlott társaságában volt ismeretlen egyének is hallhatták, az erős felindulás fenforgásának megállapithatására nézve alkalmas ok gyanánt el nem fogadható, mert az erős felindulás alatt az ingerültség és felhevülósnek oly magas foka értetik, a mely az öntudatot elhomályosítja és az akaratszabadságot korlátozza, a nélkül azonban, h. azt mszüntetné. Ennélfogva a jelen vádbeli cselekményre nézve a BTK. 307. §-ának 1. pontjában körülirt erős felindulás esetét a tábla fenforogni nem látván . . . (91. jan. 20. 139.) — Curia: A büntetési tételnek alkalmazására és a büntetésnek mhatározására vonatkozólag a tábla Ítélete mváltoztatik és az eljárt tvsz. Ítélete hagyatik helyben. Ind.: Minth. a vizsgálatnak és végtárgyalásnak adatai szerint a cselekmény elkövetését