Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)
B Ü NTET ŐTÖ RVÉN Y. 371 hangjuk után ismeri, mindazonáltal a tanuk őzen vallomására suly nem 1878: V. t.-cz. fektethető és pedig' egyrészt azért nem, mert jianaszos a tanuk ezen álli- 303. §. tásának valódiságát tagadja és mert eme fogyatkozásról még panaszos S. t. sértés. fiának, ifj. P. J. vádlottnak sem volt tudomása, hisz különben ő ezt már az alapperben védelméül felhozta volna ; másrészt azért nem, mert maguk a kihallgatott mentő tanuk a panaszos szemén oly tüneteket, melyek vakságra utalnának, nem észleltek. De még az esetben, ha való volna, h. panaszosnak látóképessége mveretése előtt fogyatékos volt, ezen körülmény nem döntené meg az alapperben hozott Ítéletek alapjául felvett tényállást ; mert a látóképesség fogyatékos volta nem egyértelmű az egyes látószerek roncsolásával. Minth. tehát a felhozottak szerint mdöntetlenül áll az, h. a vádlott által ejtett testi sértés következtéién panaszos jobb szemének látóképességét tényleg elvesztette; és minth. eszerint a kir. tvszék helyesen állapította meg, h. az alapperben hozott Ítéletek mváltoztatására ok fenn nem forog ; ennélfogva a kir. itélő tábla Ítélete mváltoztatik és a kir. tvszék ítélete (BTK. 3C3. §. 2. p. alapján 4 évi fegyház) hagyatik helyben az abban felhozott indokok alapján. (1892. október 13. 8400.) 1903. Curia: Az eljárás adatai szerint N. Plátó , R. Dusán, M. 306. §. Zsivkó és Sz. Szima vádlottak együtt és közösen bántalmazták J. Jóczát, Halált okozó ki az orvosszakértőnek kellően indokolt véleménye szerint két halálos s. t. sértés. szúrást — egyet a szíven, egyet a májon — és ezenfelül teste más részein öt együttvéve súlyos ütést, illettve szúrást szenvedett. Ugyanazon szakvéleményből kiderül továbbá, h. J. Jócza halálát közvetlen csupán az a szúrás okozta, melyet a szivén szenvedett s h. az ö halálát közvetlen sem a máján sem a teste más részein szenvedett sérülések nem okozták. Mint. J. Péter, J. Szekula és G. Pesza tanuk hit alatti vallomásából bizonyos, niiképp N. Plátó ejtette J. Jócza szivén a szúrást; minth. o szerint kétségtelen, h. a bántalmazók közöl melyik okozta a halálos testi sértést, figyelemmel arra, h. ölési szándékot senkinek terhére sem lehet megállapítani : a J. Jóczán elkövetett halált okozó súlyos testi sértés büntette egyedül N. Plátó elsőrendű vádlottat, R. Dnsán, M. Zsivkó és Sz. Szima vádlottakat pedig mint tettestársakat a J. Jóczán észlelt többi sértések miatt a súlyos testi sértés büntette terheli, és pedig annyival inkább, mert a májon ejtett sértést illetőleg ezen orvosilag hasonlóképp halálosnak minősitett, mert ölési szándék nélkül elkövetett s a halált adott esetben elő nem idézett sértésnek mint ezen czélzatosnak kisérlete, fogalmilag ki van zárva, s mert a többi sértések együttvéve találtattak súlyosaknak elmarasztalt vádlottak pedig együtt és közösen bántalmazták sértettet. (92. decz. 15. 4746.) 1904. Curia : Vádlott mellett az, h. a bekövetkezett súlyos eredményt előre nem látta, nem képez enyhítő körülményt, mert a 306. §. a „homicidium praeterintentionale. vagyis a nem szándékolt, e szerint az előre nem látás, mint lételeme ezen cselekménynek már a kérdéses bűntett fogalommhatározásánál is számba vétetett, az tehát már értékesítve lévén, újra számításba nem vétethetik. (93. szept. 28.889.) 1905. Szegedi tábla: Bizonyítva van, h. vádlott 1892. június 30-án éjjel ittasan tért haza, neje őt e miatt vádlott és F. József tanú szerint szidta „részeg disznónak" mondotta. Vádlott az őt szidalmazó feleségét előbb arczul csapta, azután mint maga beismeri, fellökte és mert még 24*
