Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)
BÜNTETŐTÖRVÉNY. 361 kcztében halva találtatott. Igaz ugyan, h. elsőrendű vádlott kanásza D. 1878 : V. t.Pál által izent annak feleségének a vádlottnak, h. az ittasan a városból 287. §. kihozott és a szánon levő férjét költse fel és vezesse haza, és vádlott Gyermekk maga is beismeri, h. férjét, midőn látta, h. az a szánon alszik, sem fel tétel. nem költötte, sem annak betakarására P. Mihály béresnek ujabb üzenete után valami takarót nem adott. Azonban elfogadandó völt vádlottnak az a mentsége, h. férjét nem merte felkelteni, mert közönségesen a városból ittasan szokott haza kerülni és akkor mindig megveri ; de elfogadandó volt az a mentsége is, h. maga nem birta volna alvó férjét gyengesége miatt haza vinni, és valami meleg ruhát sem adhatott férjére, mert ilyennel nem rendelkezett, és hitte, hogy a téliesen felöltözött férjének nem leend semmi baja, sőt az a hidegen még hamarabb kijózanodik. Ez okokból őt a férje segéli/ nélkül hagyása miatt emelt vád terhe alól fel kellett menteni. (92. jun. 5. 1345.) 1S85. Curla : Tek., h. V. Józsefné e.-rendű vádlott lakásából távol- 290. §• létének idejére másfél éves kis leányát, ennek gondozására alkalmas Gondatlan egyénre, a testileg s szellemileg kifejlett, 18. életévét már betöltött nő-tágból elkö vérére, F. Katalin m.-rendü vádlottra bizta ; tek., h. ezen körülménynél tett emberöli fogva elsőrendű vádlott a távolléte alatt kis leányát ért szerencsétlenségért büntetőjogi felelősség alá nem eshetik ; tek., hogy m.-rendü vádlottat mindenesetre gondatlanság' terheli a miatt, h. a gondjára és a felügyeletére bizott, illetőleg beleegyezésével elvállalt kis leányt a tűzhelyen hagyta, a hői a parázs még nem volt teljesen kioltva, de különösen terheli őt a felelősség azért, h. a tűzhely mellől, a hol a kis leány •— mint az eredmény mutatja — a veszély legközvetlenebb közelében volt — a gyermek ott hagyásával, — habár egy pillanatra is eltávozott; tek., hogy ennélfogva a kis leány megégése és halála m.-rendü vádlott eltávozásának volt a következménye ; tek.. h. a gondatlanság fenforgását bizonyítja maga azon egyszerű tény, h. a sérelmes eredmény kétségtelenül elmaradt volna, ha m.-rendü vádlott a szerinte is tudva meleg kő, tehát szükségszerüleg tüz közelében levő kis leány mellől elvállalt kötelessége szerint el nem távozik s azt, a midőn a tüz felé csúszni akart, vagy arra hajlott, visszatartotta volna; tek., h. ezek szerint m.-rendü vádlott ellen gondatlanság forog fen, melynek következménye őtet terheli és neki számítandó be ; a tábla Ítélete indokainál fogva, de oly helyesbítéssel hagyatik helyben, h. a gyermek halála és vádlott gondatlan cselekedete között nem ,.okozati összefüggés", helyesebben „okozatosság" van helyreállítva, mert oki összefüggés, illetőleg „okozatosság" csakis az anyagi tényezőknek egymásra hatását és ezen hatások eredményét foglalja át, jelen esetbon tehát gyermeknek az égő kőre esése és annak halála állanak okozatossági viszonyban : mig a gondatlanság ép ugy, mint a szándék, az emberi cselekedetnek eszmei elemét képezi, mely ennélfogva impulsust ad, elhatározza, irányozza az ember physikai tevékenységének mozgásba tételét s ezért a cselekvőség büntető eredményeért a felelősség a bűnösséget indokolja, de az ok és okozat lánczolatában tényező elemet nem képez. (1893. évi márczius hó 27. 10331/92.) 1886. Curia: Tek., h. D. R. Anna maga vette magához Héthetes leánygyermekét, midőn ittas állapotban az ágyba feküdt; tek., h. a csecsemő halálát maga az anya idézte elő azzal, h. alvó állapotban kezét véletlenül
