Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

360 BÜNTETŐTÖRVÉNY. 1878 :V. t.-cz 285. §. Magzatelhajtás. 287. §. Gyermekkitétel. vágott köldökzsinórral halva találta ; tek. azonban, h. N. K.-nál — ki a rendes lakó szobában feküdt — a szülési fájdalmak már kora hajnalban jelentkeztek, s Sz. I.-né vallomása szerint őt N.-né már azon időben lakásán felkereste és segélyül hívta, s e szerint leányának állapotáról tudomással birt, józan gondolkodás szerint fel nem tehető, hogy leányát a szülés fájdalmai között — miután Sz.-né rögtön nem jöhetett — magára hagyta s libái után ment volna, ugyanazért Sz. L-nénak egyébb körülményekre nézve is valónak bizonyult vallomását kell e részben is elfogadni, mely szerint midőn a megérkezett a gyermeket már mszületve s N.-nét leánya mellett találta, s a köldökzsinórt ennek jelenlétében és felszólítására vágta el; tek., h. Sz. L-né, ki N.-nét menteni nem igyekszik, sőt ezt a magzatelhajtásra való felbujtással határozottan terheli, maga sem állítja, h. N.-né azon szándékát nyilvánította volna, h. a gyermek életétől mí'o.sztassék vagy annak köldökzsinórja tövében elvágassék, ellenkezőleg azt mondotta Sz. l.-nénak : h. ott vágja el, a hol jónak gondolja, mert ő ahhoz nem igen ért; tek., h. az eljárás ada'.ai szerint Sz. I.-nénak még gyermeke nem volt, s azon állítása, h. ő a köldökzsinór elvágásához nem ért, megczáfolva nincs ; tek., h. a magzatelhajtásra nézve előzetesen létezett szándék és élve született gyermek megölését, mint külön cselekményt át nem foglalja, tehát ez utóbbi önnálló, külön cselekményt ki nem terjesztheti; sem Sz. L-né, sem N. Gy.-né ellen nem bizonyítható be, h. a gyermek köldökzsinórjának tövében való elmetszését az ebből következő halálos eredmény tudtával eszközölték volna; tek. ellenben, h. a midőn N. Gy.-né látta, h. leánya — K. — élő gyermeket szült, a kellő segélynyújtás és ápolás végett szakértő szülésznőt nem hívott, s miután maga a köldökzsinór elvágásához nem értett, Sz. L-né pedig szintén kijelentette, h. ahhoz nem ért, mégis az elvág'ást az által eszközöltette, s tek.. h. Sz. L-né, bár eleinte vonakodott, és mégis a N.-né ujabb felszólitására az elvágást teljesítette, s e szerint a nevezett vádlottak oly szülésznői teendői telj esitettek, a melyekhez egyikük sem értett, s ez által a gyermek elvérzését és halálát idézték elő, ezen cselekményük a BTK. 290. §. első bekezdésébe ütköző gondatlanság által okozott emberölés vétségének tényálladckát állapítja meg, ebben tehát vádlottak az alsóbb fokú bíróságok által helyesen mondattak ki bűnösöknek; s tok., h. az előadottak szerint ezen vádlottakat nagyobb fokú gondatlanság terheli; mindkét alsóbb fokú bíróság ítéletének részbe való elejtésével N. Gy.-né, Sz. L-né és N. K. a BTK. 285. §-ába magzatelhajtás, ül. az abban való bünrészesség vádja alól felmentetnek, N. Gy.-né és Sz. L-né a terhükre fenmaradó gondatlanság által elkövetett emberölés vétsége miatt — az összbüntetés alkalmazásának mellőzését — a BTK. 290. §-a alapján fejenként 2 évi fogházra Ítéltetnek. D. J.-nére nézve a kir. táblának a felmentést helybenhagyó ítélete azon indokból hagyatik helyben, mert ezen vádlott a magzatelhajtásban való bűnrészességgel volt vádolva, ily büntetetendő cselekménynek tényálladéka pedig ezen esetben egyáltalában fen nem forog. (92. nov. 16. 4439.) 1884. Ciiria: A vizsgálat és végtárgyalás adatai szerint kétségtelen, h. harmadrendű vádlottnak férje ittasan, Nagylakról, elsőrendű vádlott által szánon 1891. február 27-én ennek tanyájára, mely az elhaltnak tanyájától 30 lépésnyire esik, már alva vitetett ki, ottan a szánon alva hagyatott és daczára annak, h. rendes téli öltözetében volt, mfagyás követ-