Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

BÜNTETŐTÖRVÉNY. 359 tételezi; tek., h. a jelen esetben, habár a szülésnek korábbi bekövetke-1878: V. t.-cz, zése, mint az a természet rendes utján bekövetkezett volna, — habár 285 §. dolosns behatás következtében eredményeztetett, de ez a terhesség nyol- Magzatelhajczadik havában és oly módon történvén, h. a magzat életképességét ^s> nemcsak nem érintette, hanem annak életképességét is — a tényállásban leirt behatás által nem is érinthette, annak életét, illetőleg életképességét tehát a legtávolabbról sem veszélyeztette ; tek.,h. éppen ennek következtében a magzat mint kifejlődött és egészséges gyermek vált el az anyaméhétől és jött a világra; tek., h. akiemeltek és az orvosi vélemény szerint, a gyermeknek élete nem az anyaméhben előidézett elölés, s nem is a korai szülés következménye eredményéül életképtelenség folytán, hanem egyedül az által szűnt meg, ill. oltatott ki, h. az élve és életképesen a világra jött gyermek mszületése után külön elhatározott és külön foganatosított, habár eredményében a tettesek által előre nem látott, oly cselekedettel öletett meg, mely az élet rendszeres tapasztalatai szerint és az ezzel egyező orvosi vélemény szerint a gyermek életét szükségszerűiig kioltja, tehát azt minden más előbbi külbehatástól függetlenül megöli; tek., h. ezek után a gyermek halála és a magzatelhajtására irányzott előzetes cselekvőségek között semmiféle oki öszzefüggés nem létezik; tek. ezen tételnek az által való kétségtelenségét és bizonyitott voltát, h az esetben, ha az életképes és életben volt gyermek köldökzsinóra nem ugy vágatik el, a mint az tényleg elvágatott: az élve született gyermek, mint az orvosi véleményből is kiderül, életben maradt volna ; tek. h. ezek szerint a magzatelhajtás czéljából foganatositott cselekedetek egyike által sem kezdetett meg azon cselekmény, mely által — ha nem akadályoztatik — akár a méhmagzatnak az anyaméhben való elölése, akár annak a világrajöttével, életképtelensége okoztathatott volna ; tek., h. e ténynyel aBTK. 285. §-ában mbatározott magzatelhajtásnak mkezdése, tebát a bűntettnek a BTK. 65. §-a szerinti kisérlete ki van zárva: vádlottak a magzatelhajtás bűntettének, ill. elkövetett kísérletének vádja alól, az ezen cselekményhez mkivántató tényálladék hiányában felmentetnek. Tek. azonban, h. ujdonszülött gyermeknél a köldökzsinór lekötése az életbenmaradásnak szükségképeni feltételét képezvén, s a köldökzsinórnak tövében való elvágása által annak lekötése lehetetlenné tétetvén, ha az ily módon eszközölt elvágás az ezzel járó következménynek tudatában, tehát oly szándékból eszközöltetik, h. a gyermek elvérzése folytán annak halála okoztassék, a BTK. 279. §-a alá eső szándékos emberölés bűntettét, azon tudat hiányában pedig a kellőleg alkalmazandó segély elmulasztása által gondatlanságból okozott, a BTK. 290 §-ába ütköző emberölés vétségét képezi; tek., h. N. Gy.-nének három élő gyermeke van, tehát már többször szült, Sz. L-né pedig a közhir szerint magzatelhajtással foglalkozik, ezen körülményekből féltehető ugyan, hogy mindketten tudhatták, hogy a köldökzsinórnak tövében való elvágása a gyermek halálát okozza ; tek. továbbá, hogy más személy elméjében létező tudat, mint azon ember belsejében működő pusztán szellemi alakulat, — mint eszme, mint fogalom — az illető személyen kivül mindenik más személynek egyenes érzéki perceptiója elől el van zárva, s létezésére vagy nem létezésére csakis külső jelenségekből vonható következtetés ; tek., h. N. Gy.-né azt is tagadja ugyan, hogy a köldökzsinór elvágásánál is jelen lett volna s azt állítja, h. mikor ő libái keresése és az ólba bezárása után a szobába bement, a gyermeket megszületve s el-