Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)
344 BÜNTETŐTÖRVÉNY. 1878 : V. t.-cz. szetét: hanem csakis az nyerte gyakorlati érvényesülését, h, az eg'ész 278. §. mennyiségében Laláit okozó anyagnak kiivott részében tartalmazott méregGyilkosság. mennyiség nem volt elégséges az élet kioltására ; tek., h. az egész menynyiségben halálos, de a kiivott mennyiségben erre elégtelen pálinka ezen szernek a vádlottnő által szándékolt eredmény okozására nem „absolute", hanem csupán az áldozat által használt mennyiségben, tehát csakis „relatíve" alkalmatlan voltát állapítja meg ; tek., h. a szándékolt bűntett elkövetésérc, tehát a bűnös eredmény okozására csupán relatíve alkalmatlan eszköz — szer — a büntetendő kísérletet épp oly kevéssé zárja ki, mint nem zárja ki azt a tettesnek az alkalmas szerrel ügyetlen elbánása, mint például az élesen töltött puskával való rosszul czélozás, vagy a kiszemelt áldozatnak szerencsés mozdulata, vagy a fegyvernek hibás, mint nem elegendő erős, vagy pedig részben erejét veszített lőporral való megtöltése : tek., h. a fénforgó esetben a büntetendő kísérlet kizárása annál kevésbé fogadható cl, mert tény lévén az, és az alsóbb fokú bíróságok által is megállapítottnak elfogadtatván, h. vádlottnő szándékosan és annak előrelátásával, h. abból férje okA'etlenül inni fog, kevert mérget a férjének szánt pálinkába és helyezte el azt az áldozatul kiszemelt férj szemléletének kitett nyilt helyre, továbbá tény lóvén, h. a férj, B Mihály ezen pálinkából neje előrelátásához és szándékához képest valóban ivott is : ezzel a BTK. 309. §-a első bekezdésének második esete, vagyis a mérgezés bűntettének súlyosabb esete teljesen kimerittetett és ezen valamennyi ténykörülményében teljesen mvalósittatott, tehát bevégzett bünteti létrejött volna még akkor is, ha vádlottnő szándéka nem lett volna férje halálának okozására irányozva; sőt még az esetben is, ha ezen szándékot vádlottnő egyenesen kizárta volna czélzatából ; tek., h. a most idézett 309. §. fenforgásához, a mint azt ennek szövege is világossá teszi, nem kívántatott a méreg általi romboló eredménynek tárgyilagos bekövetkezése, hanem csakis a méreg, lehetőleg az ártalmas szer beadása vagy alkalmazása; tek., h. a beadás alatt nem csupán az értetik, ha a tettes, vagy felbujtott, illetőleg a cselekmény bűnös voltának tudtával non biró foganatosító személy (gyermek, őrült, tévedésbe ejtett cseléd) tényleg az áldozat szájához illeszti a mérges anyagot, hanem „beadás"-t képez az is, ha a tettes oly helyre helyezi el a mérget tartalmazó szert, honnan tudomása és előrelátása szerint azt az áldozatul kiszemelt személy maga veszi elő e's veszi be ; tek., h. e szerint a férje megölésére irányuló szándék fenn nem forgása esetében vádlottnő a BTK. 309. §-ában mhatározott mérgezés bűntettében minden esetre bűnösnek lenne kimondandó : tek., h. vádlottnő az alsóbb fokú bíróságok ítéletének indokai szerint ezen valamennyi tényi elemeiben kimerített bűntett, sőt mindenik más büntetendő cselekmény alól felmentendő lenne azért, mert saját maga bevallása szerint kétségtelenül mérget tartalmazó ital keverésénél és elhelyezésénél szándéka egy sokkal súlyosabb eredményre, egyenesen férje halálának okozására volt irányozva ; tek., h. azon érvelés szerint — egy minden tényelemében bevégzett bűntetthez — a BTK. 309. §-ában mhatározott mérgezés bűntettéhez hozzájáruló, a cselekményt sokkal súlyosabbá minősítő dolognak azon hatás tulajdoníttatnék, h. ezen súlyosító mozzanat az egy ekként kimerített, teljesen befejezett bűntett bűnös voltát nemcsak, h. nem fokozza, hanem h. ennek büntetendő miségét és minőségét teljesen meg-