Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)
28 KERESKEDELMI TÖRVÉNY. Kereskedelmi vénytársaságnák, mint fp.-i jog-elődnek jogában állott ugyan, de azt mintörvény. den esetben gyakorolni kötelessége nem volt, annak ellenkezőjét pedig 151. §. alp. be nem bizonyitotta. — Curia: Hhagyja. Ind.: A K. T. 151. §-ának Részvényalá- az az intézkedése, mely a részvény aláírás érvényességének feltételéül állítja írás e's szerző- fel az aláirt részvények névértéke 10"/0-ának az aláíráskor leendő lefizetését, dés és magán-a részvénytársaság alkalmából kibocsátóit eredeti részvények aláírására vosubventiókó'zti natkozik. Nem alkalmazható tehát az a fenforgó esetben, melynél a: A) álqtkülö'nbség. tival a már megalakult „Erdélyi pincze-egylct Kolozsvárit" részvénytársaság által, annak fennállásának tartama alatt az alaptőke gyarapítása czéljából újból kibocsátott részvényekre teljesítette az aláírást. Az A) alatti részvényaláirási nyilatkozatnak 3. pontja szerint alp.-nek fenn volt ugyan tartva a választási jog, az általa jegyzett 10 db. részvénynek névértékét, a megfelelő ellenértékű bornak szállitásával törleszthetni, de miután a törlesztési részleteknek határideje előzetesen mhatároztatott, az alperesnek állott feladatában bebizonyítani azt, hogy a kikötött határidőben mfelelő értékű bor tényleg* átadásának felajánlásával a törlesztést természetben teljesiteni kész volt és annak teljesítését íp. tagadta meg. Alp. azonban arra a döntő ténykörülményre nézve, hogy a kikötött határidőben a törlesztési részleteknek mfelelő értékű borral tényleg mkinálta volna a társaságot s ez azonnal átvételét mtagadta, a perben bizonyítékot nem szolgáltatott. E szerint alp. a törlesztés módozatára nézve, elvállalt kötelezettségének mfelelően, választási jogát nem érvényesítvén, most már a készpénzzel való fizetésnek teljesítését meg nem tagadhatja és fp. mint az alp.-sel kötelmi viszonyban állott részvénytársaságnak a B) alatti szerint jogutódja az alp. által jegyzett 10 db. részvény névértéke 50°/o-ból még hátralékos összeg mfizetésót alp.-től a B) alatti alapján követelni jogosítva van. (1893. jun. 9. 683.) 153., 154. §§. 1506. Beszterczebányai tvszék: Alp. köteleztetik flp.-nek a kereseti Az aláírók /e-400 frt tőkét, annak 1887. január 1. napjától számítandó 6°/0-os kamatait lelössége. megfizetni. Felp. a tőke után 1881. deczember 3 l-ig terjedő időre igényelt kamatok iránti keresetével s alp. viszonkeresetével elutasittatik. Ind.: Alp. beismerte h. a ílp. részvénytársaság részvényeiből 10 drbot 1000 frt névértékbenjegyzett, mely 10 drb részvényre az alapszabályok 6., de a keresk. tvnek 153. §-a értelmében is, aláiró fizetni kötelezett 50'/0-ára, melyet 1884. év végéig befizetni tartozott, 400 írttal hátralékban maradt. Nem volna kétségbe továbbá, h. felp. részvénytársaság tényleg meg'alakult, sőt a beszerzett czégiratok által hatázottan igazolva van, h. a részvénytársaság nemcsak megalakult, de működik s az 1889. évet kivéve, részvényeseinek, köztük — miután ellenkezőjét alp. nem állította — alp.-nek is osztalékot fizetett. Helyes alp.-nek ezen védekezése, h. a mennyiben az alapítók az aláírás záridejétől számítandó két hó alatt az aláírókat közgyűlésre meghívni elmulasztanák, az esetben az aláírók befizetett pénzeiket levonás nélkül visszakövetelhetik i,ezt azonban a keresk. törv. 154. §-a értelmében csakis az alapítókkal szénben, tehetik. Eltekintve azonban attól, h. alp-nek ebbeli kifokása a czégiratokkal mezáfoltatik, alp. a tvszeriien megalakult részvénytársasággal szemben, még ha az alakuló közgyűlés két hónapon tul is hivatott volna össze, visszakövetelési jogát nem érvényesítheti, annálkevésbbé akkor midőn a részvénytársaság jövedelmében éveken keresztül osztozott; hogy pedig alp. visszakövetelési jogát a társaság megalakulása előtt érvényesítette
