Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

KERESKEDELMI TÖRVÉNY. 27 részvényaláirási nyilatkozat és illetve azon lévő névaláírásának valódi-Kereskedelmi ságát beismerte, ennélfogva az abban elvállalt fizetési kötelezettsége törvény, alapján tekintve azt, h. a keresetileg követelt hátralék díjbefizetését nem 151. §. igazolta, a K. T. 168. és 169. §-ai értelmében a dijhátralék és annak el Részvényalánem évült késedelmi kamatainak, fp. mint az erdélyi pincze-egyletnek a irás és szerző-B"/- a. jegyzőkönyvi kivonattal igazolt jogutódja részére leendő megfiz e- dés és magántérévé kötelezendő volt. Alp.-nek a kereseti követelés ellen emelt azon subventióközti kifogása, hogy a részvénydij fizetését borral ígérte teljesíteni, s h. így különbség. pénzfizetést követelni joga nincs, tekintetbe vehető nem volt, mert a valódinak elismert A) alatti okmány 3. pontja szerint igaz ugyan, hogy a fizetés történhetik készpénzzel, faj- vagy asztali borral, de miután alp. fizetési kötelezettségét saját beismerése szerint is a törvényes határidő alatt egyik módon sem teljesítette és így választási jogával nem élt, fp. az A) alatti okmány alapján a hátralék-részvénydijnak készpéüzbeni befizetését követelni jogosult. Alp.-nek azon kifogása sem volt tekintetbe vehető, hogy miután az aláirt részvényre 10 '/„-ot nem fizetett be, a K. T. 151. §-a értelmében részvényaláirása semmis, mert a hivatolt §. szerint a 10'' „ be nem fizetésének az a következménye, h. az oly részvény, melyre aláíráskor befizetés nem történt, az alakuló közgyűlésnél figyelembe nem vehető, azonban a társulat megalakulása után az aláirt részvénybefizetés az aláírótól a keresk. tv. 168 §-a alapján követelhető. Nem vétethetett figyelembe alp.-nek azon további kifogása sem, hogy miután a részvénydijtartozását nem fizette ki, részvénye és abból folyó kötelezettsége mszünt, mert a részvényérték be nem fizetésének kizárólagos jogkedvezményeül alapszabályilag a részvény értéktelenné válta megállapítva nem lett, hogy pedig felperesi jogelőd részvénytársaság az alapszabályokban előirt azon jogával élt volna, h. alp.-t mint késedelmes részvényest a részvény aláírásából származott jogától megfosztotta volna, fp. tagadása ellenében nem bizonyította be. A jogutódlás és a követelés átruházása tekintetében alp. által felhozottak ellenbében fp. a B'j. alá bemellékelt közgyűlési jegyzőkönyvvel perrendszerüleg beigazolta, hogy a felszámolás utján feloszlott erdélyi pincze-egylet részvénytársaságnak minden vagyona; terheivel és követeléseivel, köztük a kereseti követelés, adásvétel következtében fp.-re ruháztatott és h. a követelést éppen azon jogalapon behajtani jogosult, mely alapon nevezett részvénytársaság azt behajthatta volna. Az átruházás jogosultságának elbírálása pedig, miután az ezt elhatározó közgyűlési határozat a maga idejében és helyén megtámadva nem lett, nem tartozik jelen per keretébe, ugy az alp. által felvétett osztalék ós érték kérdése sem, miután ezek felett a társulat közgyűlése van hivatva határozni. — Kolozsvári tábla : Hhagyja azért is, mert ama ténykörülménynyel szemben, h. alp. a keresethez A) alatt mellékelt és valódinak elismert részvényaláirási nyilatkozat 3. pontja értelmében a részvényfizetést készpénzzel vagy borral teljesítette, tek., alp. a fizetési kötelezettség alóli felmentését mivel sem igazolta, alp ^iek ?z a kifogása, h. a hátralékos fizetést csak botfral lett volna köteles törleszteni, annyival kevésbé volt figyelembe vehető, mivel fp. követelési jogának ekkénti megszorítása a fp.-i jogelődnek hivatalból beszerzett alapszabályaiból nem tűnik ki s a késedelmes részvényes kizárása az alapszabályok 3. tételének g) pontja értelmében az erdélyi pincze-egylet rész-