Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)
B ÜNT ET ŐTÖRVÉNY. 323 vényesen felmentetett, s e szerint K. Dávidnak mint akkori sértett félnek 1878:V. t.-CZ. vádja valótlannak bizonyult; tek., h. a BTK. 260. §-a szerint rágalmazást 260. §. követ el, a ki mást büntethető cselekmény elkövetésével vádol és vádja Rágalmazás. valótlannak bizonyul; tek., h. a BTK. 264. §. 3. pontja szerint az állitás vagy kifejezés bizonyitásának nincs helye s az nem engedhető meg, ha az állított tényre nézve felmentő ítélet hozatott; tek., h. a rágalmazás vétsége iránt K. Dávid vádlott ellen a Ouriának 1890. május 22-én kelt 102. sz. alatti végzésével elrendelt vizsgálat fobyamán arra nézve adat sem merült fel, h. K. Dávid vádlott, a kérdéses 1888. május 29-iki végtárgyaláson G. Ferencz mostani sértett felet nem vádolta, hanem csupán gyanúsította s gyanúját indokolta : mindkét alsóbb fokú biróság végzését meg kellett változtatni és K. Dávid vádlottat rágalmazás vétsége miatt vád alá helyezni. (91. szept. 1. 3794.) 1836. Zombori tvszék: A megejtett vizsgálat során azon körülmény, h. a vádlott meggyőződése ellenére, tehát rosszakaratból kifolyólag emelt volna lopás vétsége miatt a panaszos ellen vádat s igy őt szándékosság vezérelte volna, beigazolható, szemben azon begyőzött körülménynyel, h. a lopottnak állított 6 kéve buza a panaszos földjén találtatott, nem volt, kellett tehát ez alapon a további eljárás beszüntetését elrendelni. (91. nov. 27. 6341.) — Szegedi tábla: Hhagyja. (91. szept. 15. 658. sz.) — Curia: Hhagyja. Ind.: Nem tekinthető ugyan bizonyítottnak, h. a kérdéses 6 kéve a M. Frigyes földjén találtatott volna, de a zombori jbiróságnál 1888. okt. 11-én tartott tárgyalás folyamán kihallgatott tanuk által előadott körülmények jogosan indíthatták vádlottat a kérdéses bűnvádi feljelentés mtételére és őt ama feljelentés beadásánál gondatlanság sem terheli. (92. jan. 22. 10282'91.) 1837. Nagyváradi tszék: K. Albertnek a dr. K. Ágoston és K. Mór ellen okirathamisitás miatt beadott panasza nem mondható rosszhiszeműnek s bir valami valószínű, habár a vád alá helyezésre nem is elegendő alappal, melyre K. Albert a bünvizsgálat során szolgáltatott is némi, habár nem elegendő bizonyítékot s azon bűnügyben az eljárás nem azon okból lett megszüntetve, mintha K. Albert panasza teljesen alaptalan lett volna, hanem azért, mert a vizsgálat során perrendszerü bizonyíték akkori vádlottak védekezésével szemben fel nem merült s K. Albert, dr. K. Ágoston és K. Mór elleni jogigényeit polgári per utján akkor még nem érvényesítette, a felebbezésben használt sértő kifejezések miatt pedig a BTK. 266. §-a alapján büntető eljárásnak helye nincs. (91. aug. 22. 5938.) — Nagyváradi tábla: Hhagj'ja. (91. nov. 17. 2315.) — Curia: Hhagyja. (92. márcz. 10. 1672.) 1838. Curia: Tek., h. K. István a Kassa városi rendőrka jutánysair előtt N. Jakab ellen lopás miatt emelt vádját arra alapította, h. a most nevezett őt betegsége alatt meglátogatván, távozása után K. a tajtékpipájának hiányzását vette észre, azután pedig a pipát N. Jakabnál látták ; s tek., h. ezeket a körülményeket az előzőleg lefolyt büntető eljárás rendén több tanú megerősítvén, K. Istvánnak a vád alapját képező ténybeli állításai valótlanoknak nem bizonyultak, ennek folytán pedig a BTK. 260. §-a vele szemben nem alkalmazható : ugyanazért a kassai táblának fent idézett végzése hhagyatik. (92. máj 17. 612.) — 21*
