Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

BÜNTETŐTÖRVÉNY. 1878: V. t.-CZ. városi rendőrhadnagy hivatalában nijolenvén, szóbeli utón jelentette, hogy 2ö8. §, e9!/ tanuló, kinek nevét megmondani nem tudta . . . sértett félnek leányától Rágalmazás, bujakorba esett, minek folytán felhívta nevezett városi rendőrhadnagyot, h. tegye meg a további intézkedéseket. Erre . . . rendőrhadnagy . . . sértett felet magához kérette és a városi főorvos által jelentett esetet vele közölvén, bizalmasan felkérte, h. győződjék meg a feljelentett tényről és járjon el az ügyben mint apa. Sértett annak folytán, nem a városi főorvossal, hanem más orvossal leányát ni vizsgáltatta és miután eme vizsgálatból az derült ki, h. leágya szűz állapotban van és ment mindennemű ragálytól vagy kórtól: . . . tiszti főorvos ellen lí>93. évi január 16-án a járásbíróságnál rágalmazás miatt feljelentést tett. Mint. fentebb előadott tényállás szerint dr. . . . hivatalból kifolyólag, mint városi tiszti orvos jelentette fel a panaszolt állitásában foglalt, utólag valótlannak bizonyult tényt, az ilynemű hivatalos uton tett és hivatalos kötelességből folyó jelentések pedig a BTK. szabályaiban felsorolt bűncselekmények egyikének x sem képezik tényálladékát és igy büntetendő cselekmény fenn nem forog : ezeknél fogva a tábla Ítéletének megváltoztatásával a járásbíróság ítéletét kellett helybenhagyni. (94. január 18. 146.) 1S30. Pe'csi tábla: A tvszók ítéletét mváltoztatja s vádlottat a BTK. 262. §-ába ütköző rágalmazás miatt ellene emelt vád és következményeinek terhe alól felmenti stb. Ind.: Minth. 258. §. és ezzel összefüggésben a BTK. 662. §-ában körülirt rágalmazás mellőzhetlen feltételéül megkívántatik az; h. egyenesen és határozottan meg legyen jelölve azon személy, fennforgó esetben tehát testület, hatóság, ezek küldöttsége vagy tagja, mely avagy ki ellen a rágalmazó állítás irányul; minth. vádlottnak Cs. századoshoz intézett zárt levelében, melyben midőn minden közelebbi vonatkozás nélkül azt állítja, h. M. István 410 forint fizetés mellett és K. Ferencz hamis uton szabadultak ki a katonai szolgálat alól s azoknak behicását követeli, sem testület, sem küldöttség, sem azok tagja, kiknek t, katonai szolgálat alól szabadultak fizettek volna, mnevezve nincsenek, a védhatóság' tehát csak következtetés utján tekinti a sorozóbizottságot vádlott által rágalmazottnak, minth. végül a rágalmazás további alkateleme a nyilvánosság sem foglaltatik vádlott levelében, mert ez Cs. századoshoz, mint zárt levél intéztetett, mely a nyilvánosság jellegét csak akkor nyerte, mikor azt a nevezett százados — vádlott minden hozzájárulása nélkül — a nagyatádi szolgabírósághoz, intézkedés czéljából áttette, ezek következtében vádlott cselekménye a BTK. 262. tj-ában körülirt büntetendő cselekmény alkatelemeit nem foglalja magáhan, minek folytán vádlottat ezen szakasz alapján ellene emelt vád ós következményeinek terhe alul felmenteni kellett. (92. okt. 1 ;. 1320.) — Curia: Mellőzve a táblai Ítéletnek azon indokát, mely a nyilvánosság hiányára vonatkozik, helyb.mhagyatik (9-'. szept. 9. 3049 ) 1831. Marosvásárhelyi tábla: Az e.-bírói Ítéletet mváltoztatja, vádlottat a H. József sérelmére elkövetett, a BTK. 260. §-ába ütköző rágalmazás vétségében bűnösnek mondja ki és ezért 20 frt pénzbüntetésre itéli Ind. : A vizsgálat és végtárgyalás adatai szerint vádlott azzal vádolta a brassói jbiróság előtt H. József magánvádlót, h. ez a neki feldolgozás végett átadott ruhaszövetnél rosszabb minőségű szövetből készítette volna el ama ruhadarabokat, melyeket vádlott nála megrendelt. Az e.-biróság ité-