Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

290 BÜNTETŐTÖRVÉNY. 1878: V. t.-ez. Í7H2. Temesvári tábla : Az elsőbb-óságnak fentidézett keletű és 227. §. számú ítéletét mváltoztatja és vádlottat az ellene emelt vád és következ­Hamis vád. ménjeinek terhe alól felmenti. Ind. : Vádlott ellen a sértett és a kir. ügyész a BTK. 227. és 228, §§-ai alá eső hamis vád büntette miatt azért tett feljelentést, mivel a sértettet lopás bűntettének elkövetésével a bíró­ság előtt tudva hamisan vádolta, eme vád tekintetében pedig a karán­sebesi kir. törvényszék 1889. évi 1480. szám alatti jogerős határozatával az eljárást mszüntette. Vádlott a karánsebesi trvszékhez intézett írásbeli beadványában a sértettet sem lopás, sem más büntetendő cselekmény elkövetése miatt nem vádolta, hanem egyszerűen leírta a tényállást, a melynek valóságát azzal az eltéréssel, h. jogosan cselekedett, maga a sértett is elismeri. Eme beadvány folytán az ügyész általánosságban a vizsgálat folyamatba tételét indítványozta, a bozovicsi jbiróság pedig azt a sértett ellen lopás büntette miatt meg is indította. A vizsgálat folya­mán, 6 kihallgatási jkv. tartalma szerint vádlott a sértett ellen lopás miatt nem emelt vádat, hanem csakis kárának mtéritését követelte. Az előadottak szerint a vádlott sértetteit bíróság előtt büntetendő cselek­mény elkövetésével egyáltalában soha sem vádolta. Igaz ugyan, h. a végtárgyalás során, a végtárgyalási jegyzőkönyvnek vádlott vallomását magában foglaló része szerint ez beismeri, h. 1888. évi szept. hó 23-án kelt feljelentését ő tette sértett ellen lopás büntette miatt, ámde a vád­lott beismerése is csak az írásbeli feljelentésnek általa nem más valaki által történt mtételére vonatkozik, miután azonban a feljelentésben a sér­tett ellen lopásról említés nincs téve, okszerüleg fel sem tehető, hog3r vádlott azt ismerte be, miképp sértettet ama beadványban lopás bün­tette miatt vádolta. Miután tehát a vádlott cselekményében a hamis vád ismérvei egyátalán hiányoznak, ennélfogva az elsőbirói ítéletnek mvál­toztatásával őt az ellene emelt vád alól fel kellett menteni. (1891. nov. 30., 3808. sz.) — Ciiria : Hhagyja annálfogva is, mert hamis vád csupán akkor foroghat fenn, ha valaki mást, A alamely hatóság előtt büntetendő cselekmény elkövetésével tudva hamisan vádol: ezzel ki van mondva azon sarktétel, mely szerint az a körülmény, h. a kir. törvényszék faiaméi// feljelentett cselekményt hibásan büntetendő cselekménynek minősítve, elővizs­gálatot rendelt olyan panasz alapján, a mely, ugy a mint az feljelentve lett, semmiféle büntetendő cselekmény ismérveit vem meríti ki. hanem magából a feljelentés tartalmából is első tekintetre felismerhetöleg csakis polgári eljárás tárgyát képezhetné, mi alapot sem nyújt arra, h. az ily cselekményt a ható­ság előtt feljelentett egyén, a mostani vádlott ellen, hamis vád miatt a bűn­vádi eljárás elrendelhető legyen. (1892. szept. 1-én, 2200. i 1783. Fécsi tábla : Az e.-birósági Ítélet mváltoztatásával M. Ágnes férjezett T. Antalné vádlottat a K. Sámuel. K. .Salamon. K. Mór, K. Li­pót, H. János, W. Mórné és M. Ignácz sérelmére elkövetett s a BTK. 227. §-ában irt hamis vád büntette miatt emelt vád és következményei­nek terhe alól felmenti. Ind. : Az előnyomozás adatai, nevezetesen C. Pál és 0. József rendőrök vallomásai, ugy a vádlottnak a Budapest fővárosi rendőrség előtt 1886. évi június 1-én történt kihallgatásáról fel­vett jkv. szerint kétségtelen, h. a vádlott 1866. évi június 1-én reggeli 3 és 4 óra között Bpesten, az összekötő vasúti hidtól 300—400 lépésnyire a vasúti töltésen a sínektől egy lépésnyi távolban eszméletlen állapot-

Next

/
Thumbnails
Contents