Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

BÜNTETŐTÖRVÉNY. 291 ban találtatott; testén egy ingen, alsó szoknyán, harisnyán és czipőkön 1878 ; V. t.-cz. kiviil más ruhanemű nem volt; ruházatának többi része azonban ugyan- 227. §. azon napon reggeli 4 és 4*/j óra tájban mintegy 20 lépésnyire attól a Hamis vád. helytől, hol előbb a vádlott feküdt, feltaláltatott. A vádlott, ki feltaláltatásakor C. Pál rendőr vallomása szerint félrebeszélt, eszméletének viszszatérése után azonnal azt adta elő, h. őt „két zsidó az uton mfogta és ládában elhozta", ugyanazon napon a rendőrkapitányságnál történt elraboltatását panaszolta; a tabi járás szolgabirója által történt részletes kihallgattatása alkalmával már azt is állította, h. az őt elrabolt zsidók rajta több izben erőszakos nemi közösülést követtek el; kijelentette egyszersmind a vádlott az előnyomozás alatt felvett vallomásaiban, h. az erőszakos cselekményeket elkövetett zsidókat nem ismeri; feljelentésében és a 22. naplósz. a. csatolt szolgálati vallomásában pedig azt adta elő, h. a tettesek egyikét később Szilben K. Számi személyében ismerte fel. Tek. arra, h. az előadottak szerint a vádlott 1886. évi június 1-én oly állapotban találtatott, mely biztos következtetést enged arra nézve, hogy vele valami rendkívüli esemény történt; tek. arra, h. a vádlott feltaláltatása és eszméletének visszatérése után azonnal arról panaszkodott, h. vele szemben két előtte ismeretlen egyen, kiket ő zsidóknak hitt, erőszakot követtek el ; tek. arra, h. ama körülménynél fogva, miszerint a vádlott a rajta elkövetett erőszakosságok tetteseit előtte ismeretleneknek mondotta, ki van zárva annak feltevése, h. vádlott az előnyomozat folyamán történt kikallgattatása alkalmával valaki ellen hamis vádat emelni szándékozott volna ; tek. arra, h. habár a vádlott testén sérülések észlelhetők nem voltak, még se tekinthető mczáfoltnak a vádlott abbeli állítása, h. ő az emiitett állapotban történt feltaláltatását megelőzően személyes szabadságától mfosztatott s rajta az erőszakos nemi közösülés vitetett véghez ; tek. arra, h. a Rókus-kórház igazgatóságának 1886. évi jun. 18-án 1870. sz. a. kelt s az előnyomozási iratokhoz csatolt átirata szerint a vádlottról annak a kórházba szállítása után megállapittatott, hogy aljban az időben méhszenves rohamokban szenvedett; a 69. sz. a. szakértői vélemény szerint pedig az emiitett betegségben szenvedők képzelő tehetsége annyira fel van csigázva, h. a külvilági behatásokat oly mérvben alakítja át, h. az így nyert képzet a valóságtól teljesen eltér, sőt lehetséges az is, h. méhszenves egyén valamely meg nem történt cselekvést mtörténtnek képzel és a képzelt tényt valónak tartja, a tvszéki orvosnak 78. naplósz. a. csatolt véleménye szerint végül lehetséges, h. a -méhszenves állapotban auto-suggestió utján keletkezett ily meggyőződés a méhszenvi betegség elmulta után is évekig fennállhat ; mihez képest, habár az e.-bírósági ítélet indokolásában előadottak szerint a M. Ágnes feljelentésében a K. Sámuel, K. Salamon, K. Mór és K. Lipót ellen emelt vádak alapjaképp előadott ténybeli állitások nagy részére nézve azoknak a valósággal ellenkező volta bizonyítottnak fogadható el, még sem tekinthető kizártnak az, h. M. Ágnes mindazokat, a melyeket a feljelentésben foglalt ténybeli állitások közül vizsgálati vallomása szerint mint sértett fél magáévá tett, valóknak tartotta és tartja ; tek. végül arra, h. ngy a BTK. 227. §-ában körülirt hamis vád vétségének lényeges ismérvét az képezi, h. a feljelentő az általa emelt vád hamis voltáról tudomással bírjon, az pedig, h. M. Ágnes vádlottnak K. Sámuel, K. Salamon, 19*