Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

BÜNTETŐTÖRVÉNY. 289 képtelensége miatt vádlottnak kellett kifizetni s igy valószínűtlen, hogy 1878 i V. t.-cz. oly egyénért, a kiért már fizetnie kellett, ujabb jótállást vállaljon; 219. §. mindezeknél fogva a szakértők kifogás alá nem eshető véleménye, mint Hamis eskü. egyedül álló terhelő adat daczára, vádlott bűnössége teljés megnyugvással meg állapitható nem lévén: mind a két a-bíróság ítéletének megváltoztatásával Gy. György a BTK. 219. §-ába ütköző hamis eskü bűntettének vádja és következményeinek terhe alól felmentetik. (1893. nov. 15. i863.) 1779. Curia,: Tek., h. a vádlott P. Gábornét, D. Jánosnét, B. Jánost 222. §. és B. Jánosnét oly tények bizonyítására teendő tanúvallomásra törekedett Hamis tanurábírni, a melyről ezek, a vádlott előtt kifejezett nyilatkozatuk szerint, tudo-zásra és esmással nem bírtak; tek. a tanúvallomások lényeges feltételét, mely szerint a küre való reátanunak csak azt szabad vallani, a miről érzéki észlelete következtében tudo- bírás, mással bir; tek., h. e szerint a hamis tanuzásxa való felhívás meg van állapítva, ha valaki mást tanúvallomásra törekszik rábírni oly körülményt illetőleg, miről a felhívottnak nincs tudomása; tek., h. az imént mjelölt esetet illetőleg nem tesz különbséget, h. a dolog, melyet az arról tudomással nem biró tanúval a tettes bizonyítani akar, valósággal mtörtént-e vagy nem; illetőleg ugy történt-e meg, a mint azt a tanu állíttatni törekszik; tek., h. a bizonyítás tárgyát képező dolog mtörténte vágy miként történte már annálfogva sem változtat a subornatio büntetendő voltán : mert az esetben, ha a tanu a hozzáintézett felhívás, illetőleg reábirási törekvés értelmében azt vallanéi a bíróság vagy más hatóság^ előtt, h. ö azon dolognak mtörténtét s miként történtét látta, vagy h. ö ezen vagy ama szavakat maya hallotta, szóval, h. a bizonyítandó ténykörülményről érzéki tapasztalat vagy észlelet következtében bir tudomással, holott arról ily módon nyert tudomást, — vallomása, tudomásának állítását illetőleg mindenesetre hamis vallomást képezne; tek. továbbá, h. vádlott, habár egy büntető ügyben, ül. egy tényre vonatkozölay öt egyént törekedett hamis tanuzásra reábirni s ezen cselekményeinek mindegyike magában véve a BTK. 222. §-ában meghatározott hamis tanuzásra reábirásra törekvés bűntettének tényálladékát állapítja meg; tek., hogy a most felhozott ténykörülmény a BTK. 96. §-ának fennforgását állapítja meg . . . (91. jan. 30. 10714/90.) 17*0. Curia : M. Istvánnak a családtagjai előtt, habár több ízben kifejezett amaz óhajtása, hogy ha a bíróság előtt tanúskodnak, tagadják el, hogy ő a Grün Jakab által megvett buza elzsákolásánál jelen volt, arra való tekintettel, h. id. M. István sem ígéret, sem fenyegetéssel nem iparkodott emez óhajának teljesítésére rokonait rávenni, tehát ez irányban való törekvést sem fejtett ki, a reábirás törvényes kellékeivel nem bir, s igy még a csalásnak mint büntetendő cselekmény fennforgása esetében sem lenne megállapítható a BTK. 222. §-ába ütköző büntetendő cselekmény tényálladéka. Mindezeknél fogva a kir. itélő tábla Ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróság ítéletét kellett helybenhagyni. (93. szeptember 21. 1075.) 1781. Curia: Miután bizonyítottnak csupán az vehető, h. vádlott 227. §. tanút csak arra hivta fel, hogy ügyvédje előtt ismételje a kivánt valló Hamis vád.'-] mást, mi hamis tanuzásra való rábírásnak nem tekinthető: az eljáró kir. trvszék megszüntető végzése indokolása alapján helybenhagyatik. (189?. szept. 9. 3256.) Márkus. Felsóbiróí-ági határozatok. I. kiad. V. 19