Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

286 BÜNTETŐTÖRVÉNY. 1878: V. t.-cz. szerint cselekménye a 96. §. szerint auyagi halmazatot egyrészről, s 203. §. tekintve más részéről azt, h. a pénzliamistás büntette a 204 §. szerint Pénzhamisi- öt évtől tiz évig terjedhető fegyházzal büntetendő, s h. az ^összbüntefés tás. a 98. §. szerint szabadandó ki : ezeknél fogva vádlott a fenforgó nyomatékos enyhítő körülmények s a 92. §. alkalmazása mellett is súlyosabban lévén büntetendő: főbüntetése két évi fegyházban állapittatik meg, mely a mai naptól számítandó, és melyből eddig szenvedett vizsgálati fogsága által nyolcz hó kitöltöttnek veendő. (92. jun. 15. 3652 ) 219. §. 1773. Curia: Tek., h. a BTK. nem általában bármely a tények Hamis eskü. valódi állásának — habár tudva — meg nem felelő s e szerint a szó közönséges értelmében hamis esküt, hanem csak azon esküt tekinti „hamis eskü"-nek és büntetendőnek, a melynek mi it törvényszerű bizonyítéknak elrendelése, letételének módozatára nézve a törvényben polgári ügyekre vonatkozólag tehát a polgári perrendtartásban, szabályozva van s mely ezen törvénynek mfelelő módon és alakban vétetvén ki, illetőleg tétetvén tartalmára nézve hamisnak bizonyult; tek., h. a polgári perrendtartás szerint a bizonyítékot képező eskünek az ítéletben kell mhatározva lenni; tek., h. e szerint a letett eskü tartalmának mindenben egyeznie kell azon eskü szövegével, melyből az Ítélet a vitás körülmények valóvá vagy valótlanná tartását függővé tette, s ehhez képest a jogi hatályt, a tüzetesen szövegezett eskü egyenes és elválaszthatatlan jogi folyományává tette : h. a BTK. XII. és XXVII. fejezeti rendelkezéseinek alapját a polgári perrendtartásnak a bizonyításáról szóló rendelkezései képezik, melyekkel való visszaéléseknek hatályosabb és erélyesebb visszaszorítását a büntető rendelkezések tartalmazzák; tek., h. már ebből is kitűnik, h. az eskü. mely nem tétetett le a törvénynek megfelelőleg, mely tehát, a törvény értelmében bizonyítékot nem állapithatott meg: hamis eskünek a BTK. 215. §-a értelmében nem fogadható el; tek., h. a lett eskü csakis a bírói ítélet által a per megnyerésére vonatkozó feltétel teljesítését képezhetvén; ezen szorosan meghatározott feltétel tekinthető teljesítettnek s az ettől feltételezett eredmény csak akkor is ugy fogadható el bekövetkezetnek, ha azon eskü tétetett le, a melyet az ítélet a kérdéses eredmény feltétele gyanánt mállapitott ; tek., h. F. Harmann a letett esküről felvett jegyzőkönyv szerint, nem a birói ítéletben megállapított szövegű és tartalmú, hanem ezzel homlokegyenest ellenkező tartalmú esküt tett le ; tek.' hogy ez esetben a BTK. szempontjából az eskü büntethetőségének alapfeltétele hiányzik ; az elsőfokú bíróság mszüntető végzése hagyatik helyben ezen és az abban előadott indokoknál fogva. (1893. márcz. 17. 11,804 92J 1774. Győri tábla : A biróság a vádlottat marasztaló Ítéletét a vizsgálat és végrehajtás alkalmával kihallgatott B. Gergely, Gy. Ferencz, F. Györgyné tanuknak vallomására alapította; ezen tanuk azonban arról, h. vádlott S. Gergely csakugyan adósa volt-e ifj. M. Istvánnak és h. tartozása miből állott s illetve miből keletkezett, közvetlen tudomása éppen nem birnak; ezen tanuknak vallomásából minden kétséget kizárólag csakis az állapitható meg, h. vádlott és panaszos közt bizonyos kölcsönügyletek jöhettek avagy jöttek is létre, s hogy vádlott tauuk előtt és igy bíróságon kivül panaszos irányában némi kötelezettségeket beismert; de azt, h. panaszlótól 15 frtot csakugyan kölcsön vett és h. ennek bor ára fejében 15 frttal adósa maradt, beigazoltnak tekinteni nem lehet, és