Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

BÜNTETŐTÖRVÉNY. 287 ekként a tanúvallomások által az esküvel megerősített körülmények 1878: V. t.-CZ. ellenkezője bizonyítva nem lett ; minth. pedig a hamis eskü bűntettét 219. §. csak az ügyre nézve lényeges valótlan körülmények esküvel való megerősítése Hamis eskü. állapítja meg, ezeknél fogva a kir. ítélő tábla a nevezett ítélet mváltoztatása mellett S. Gergelyt az ellene emelt vád és következményeinek terhe alól felmentette (1892. aug. 1-én, 21(31. sz.) — Curia: Minth. a bíróságon kívül tett beismerés más adatok hiányában a bűnösség megállapítására egymagában alapul nem szolgálhat: hhagyja indokolása alapján. (1893. márez. 21. 10,163/ÖSÍ.) 1775. Nagyváradi kir. tvszék : K. dános a BTK. 219. g-ába ütköző hamis eskü bűntettének vádja s következményeinek terhe alól felmentetik. Ind.: Tek., h. vádlott K. János által a székelyhídi kir. jbiróság előtt 1883. évi április hó 29-én P. F. László elleni 170 frt tőke s járulékai iránti sommás perében az 1886. évi márczius lő-én letett főesküt nem hamisan tette le, mert a beszerzett polgári és végrehajtási iratok, sőt a sértett fél P. F. Lászlónak előadása szerint is, azon 3 köblös föld, melynek használata a 170 frt kölcsöntőke kamatainak 1885. évi törlesztésére volt vádlottnak átadva, még az ugyanazon év folyamán foganatosított végrehajtási eljárás folytán a vádlott használatából elvétetett és zárgondnoki kezelés alá adatott, mely birói eljárás folytán vádlott feles munkássá vállván, a részére adott fél termés nem a 170 frt kölcsöntőke kamatának, avagy a tőke törlesztésére szolgált; ily körülmények közt pedig a letett eskü, mely szerint a 170 frt kölcsöntőke kamata az 1885. évre a 3 köblös föld használata folytán törlesztve nem lett, és hogy a beperelt követelés visszafizetésének ideje meg nen hoszszabbitatott, hamisnak nem tekinthető ; ugy nemkülönben figyelembe véve, hogy a polgári perben az 1885. évi 1483. p. szám végzés folytán az 1885. évi június hó 2-án a székelyhídi jbság által felvett tárgyalási jkv. sem a bíróság, sem a vádlott részéről alá nem íratott, s ekként az azon tárgyalási jegyzőkönyvben kinált eskü szabályszerűen kínáltnak nem tekinthető ; annálfogva vádlottat, figyelemmel a BTK. 82. §-ának 2. bekezdése, a vád s annak következményei terhe alól felmenteni kellett. (1891. nov. 4. 11.566, sz.) — Curia: Tek. arra, h. a tanúvallomások alapján bebizonyíttatott, h. vádlott azt a köblös földet, a melyet P. F. Lászlótól 1885. év tavaszán a tőke ez évi kamatai fejében haszonélvezetül átvett, a földnek 1885. évi április 29-én történt, birói zár alá vétele következtében a zárgondnok kezelése alá visszabocsájtani kénytelenittetett, és csakis mint feles munkás művelte, tekintettel arra, h. a kötelezvényben kitett fizetési határidő mhosszabbitására írásbeli megállapodás a panaszos és vádlott között nem jött létre, s ez a fizetési határidő-meghosszabbítás csak az lb85. évre szóló kamat a föld használatával történt kiegyenlítésének jogi következményeként állapítandó meg; tek. arra, h. vádlott tényleg elesvén a 3 köblös földnek kamat fejében való élvezetétől, mint földműves jóhiszeműen vélelmezhette, h. az ebből folyó fizetési határidő mhosszabbitásának kötelezettsége szintén mszünt; tek. arra, h. a felsorolt ténykörülmények bizonyítékot szolgáltatnak arra nézve, hogy vádlott az eskü letételekor anyagi kárt panaszosnak előidézni nem czélzott, valamint tény az is, h. az eskü letételekor követélésére s annak kamataira a zárgondnoki kezelés alatt állott termés értékéből mitsem kapott: mindezeknél