Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

284 BÜNTETŐTÖRVÉN V. 1878 : V. t.-cz. válván, vádlott ezen több évi mszokás hatása alatt állhatott; minthogy 191. §. azonban a kir. ügyész vádlottat csak két havi fogházra és 10 frt pénzel vallás és büntetésre kérte elitéltetni, vele szemben annál súlyosabb büntetés nem ennek szabad volt kiszabható. Egyebekben vonatkozó indokainál fogva hagyta helyben gyakorlata el-a kir. itélő tábla az elsőbirói Ítéletet. (1892. decz. 5., 3640. sz.) — Curia; leni büntettek Hhagyja, mégis mellőzésével ama felhozott indoknak, mely a kir. ügyééi? vétségek, szi inditványra vonatkozik, mert a bíróságot a kir. ügyeszi indítvány a büntetés megállapítására nézve nem korlátozza. (1898. évi október 17-én? 2287. szám.) 193. §. 1768. Curia: Tek., h. sértett félnek a minősítés kérdésében nincs feA személyes lebbezése, K. Györgynek felebbezése visszautasittatik és jelen ügy egyedül szabadság Cs. Sándor felebbezése folytán vétetvén felülvizsgálat alá,, a kir. itélő msértése táblának végzése mváltoztattatik és az e.-bíróság végzése hagyatik helykö'zhivatalnok ben. Ind.: Ó-Paulis községének birája és körjegyzője, több tanú által által. kiállított bizonyítvány alapján azon jelentést tették Cs. Sándor járási főszolgabírónak, h. K. György ottani g.-kel. lelkész a templomban a népet következőképp izgatta: „Minden község fellázad és keresi jogait, csak a mi községünk tür meg oly vezetőket, kik mint farkasok, oroszlánok ülnek a nép hátán, a vért szívják ki belőletek, mnyuznak titeket, mig tönkre tettek; kergessétek tehát el ezen oroszlánokat határaitokról, mert eleget nyúztak már titeket", mire Cs. Sándor főszolgabíró ezen jelentés alapján, tekintettel a község közbékéjére és a köznyugalmára, K. Györgyöt csendőrök által a kir. járásbírósághoz bekisértette ; tek., h. Cs. Sándor eme eljárásra, figyelemmel az e vidéken előzőleg előfordult veszélyes és nagyterjedelmü izgatásokra a fenti jelentés és bizonyítvány elegendő alapot nyújtott és h. ennélfogva a jelentés gyors elintézést kivánt, ugyanazért jEt; Györgynek letartóztatása nem tekinthető olyannak, mely akár a hivatali hatalommal való visszaélést, akár pedig a BTK. 193. §-ában meghatározott vétséget Cs. Sándor ellen mcgédlupitaná. (1893. évi január hó 19. 11319/92.) 1769. Curia: Községi jegyző nem követ el büntetendő cselekményt, ha verekedő egyént rövid-ideig letartóztat. (1892. évi április hó 12-én, 2004.) 1770. Bp. tábla: A bizonyítási eljárás eredményeivel T. Tr. István ellen helyesen bebizonyitottnak vett az a cselekmény, h. nevezett hivatala gyakorlatában T. B. Istvánt tettleg bántalmazta, a BTK. 473. §-ába ütköző vétséget, és csak ezt a vétséget képezi s nem állapítja meg eszmei halmazatban sem a BTK. 261. §-ába ütköző becsületsértés vétségét, mert a 261. és 473. §§-ainak egybevetéséből kitűnik, h. a 473. §-beli cselekmény súlyosabb, ez esetben pedig a cselekmény a törv. világos rendelkezéséhez képest csakis a 473. §. szerint minősítendő, épp ugy, a mint mforditva a 473. §. egyátalán s még az úgynevezett eszmei halmazatképp sem forog fenn akkor, ha a tényálladéknak megállapítására alkalmas cselekmény súlyosabb beszámítás alá esik. A BTK. 261. §-át azért mellőzni kellett. Bűnösnek kellett kimondani azonban T. Tr. Istvánt a BTK. 193. §-a alapján is, mert beismerésével is be van bizonyítva ellene az, h. másod- és harmadrendű vádlottakat maga elé idéztette, s őket azért, mert az azelőtt való estén az utczán verekedtek, büntetésképp a községi zárkába becsukatta s ott délután 4 órától másnap reggeli 9 óráig fogva tar-