Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)
22 KERESKEDELMI TÖRVÉNY. Kereskedelmi felp. a fedezeti eladás eszközlését nem igazolván, a 43 frt 20 krnyi eladási törvény. dijat sem követelheti. (93. márcz. 22. 2557. sz. a.) — Bp. tábla: Az első65. §. biróság Ítéletét, II. r. alp.-re vonatkozó nem neheztelt részében érintetlenül A közkereseti hagyja, ellenben Fessler Lajos I. r. alperesre vonatkozólag az e.-biróságnak társaság ala- a birói illetékesség kérdésében 1893. évi február 10-én hozott végzését megkulása. változtatja, az *I. r. alp.-sel szemben e perre nézve illetéktelennek nyilvánítja, ebből folyólag az e.-biróság Ítéletének I. r. alp.-re vonatkozó részét az 1881. évi LIX. t-cz. 96. a) pontja alapján msemmisiti. Ind.: A kir. itélő tábla nem teheti magáévá az e.-biróságnak sem azt a nézetét, mintha az A) alatti kötlevelet aláirt czégtag képviseleti jogosultsága és a czógaláirás érvényessége a birói illetékesség kérdésében vita tárgyát nem képezhetné, hanem kizárólag a per érdemére tartoznék; sem azt a nézetét, mintha a képviseleti jognak a czégjegyzékbe bevezetett az a korlátozása, h. a „Fessler és Hámmer közkereseti társaság" czégét a társak bármelyike csak Schulz Guszáv czógvezetővel együttesen jegyezheti, harmadik személyek irányában joghatálylyal nem birna: mert az eljáró választott biróság illetékességének az A. alatti kötlevelében foglalt kikötése az 1881 : LIX. t.-cz. 94. §. b) pontja értelmében II. r. alp.-sel, mint a „Fessler és Hammer'' czég egyike volt tagjával szemben csak abban az esetben hatályos, ha a czég képviseletére jogosított személyétől ered ; s mert a keresk. törv. 65 §. 4. pontja értelmében az a megállapodás, h. a közkereseti társaság tagjai, a képviseleti jogot csak közösen gyakorolhatják, a czégjegyzékbe való bevezetés és közzététel esetében harmadik személyek irányában is hatályos. Minthogy pedig a közkereseti társasáq tagjai által közösen kirendelt czégvezető a tagok bármelyikét érvényesen helyettesitheti, ugyanoly hatálylyal kiköthető az is, h. a képviseleti jogot bármelyik tag csak a kirendelt czégvezetövcl közösen gyakorolhatja. E szerint az A. alatti kötlevélben levő „Fessler és Hammer" czégaláirás, mely beismerten egyedül Hámmer Antal II. r. alp.-től ered, a közkereseti társaságot és I. r. alp.-t mint annak volt másik tagját magában véve nem kötelezi, hanem kötelező erővel csak abban az esetben birna, ha I. r. alp. vagy Schulz Gusztáv czégvezető Hámmer Antal az A. alatti okiratnak a Fessler és Hámmer czég nevében való aláírására különösen felhatalmazta volna. Ezt azonban felp. nem bizonyitotta, mert a D. és E. alatti levelek aláirása aczégjegyzés érvényességéhez szükséges kellékeknek szintén nem felelvén meg, a czéget szintoly kevéssé kötelezik, mint az A. alatti okirat, s mert a tárgyalás során felhivott tanukkal felp. a tárgyalási jegyzőkönyv szerint csak azt kivánta bizonyítani, h. az ügylet Schulz üzletvezető jelenlétében az A. alatti aláirása előtt mbeszéltetett, s h. utóbb I. rendű alp. az A. alatti stornirozása 'czéljából felp.-nél mjelent; ezzel azonban az a döntő ténykörülmény, h. Hámmer Antal fel volt-e hatalmazva az A. alatti kötlevél aláírására illetve a budapesti áru- és értéktőzsde választott bírósága illetékességének kiköthetésére, még igazolást nem nyerne. Minth. végül az a körülmény, h. az A., alatti kötlevélben emiitett ügylet részben teljesíttetett, az 1881. évi LEX. t.-cz. 94. §-ának b) és d) pontjaiban mkövetélt érvényes írásbeli alávetés hiányában az eljáró választott biróság illetékességét szintén nem állapithatja meg: az e.-biróság ítéletének megsemmisítésével az e.-biróságot I. rendű alp.-sel szemben a perre nézve illetéktelennek nyilvánítani kellett. (93. ápr. 26. 1711.) — Curia : Hhagyja azért is, mert ha valónak vétetnék is a felfolyamodásban hangsúlyozott az
