Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

274 BÜ NTETŐTÖ RVÉ NY. 1878 : V. t.-CZ. mezhesse, tekintettel a felhozott indokokra, a fog-házi rend határai között 106. §. hely adatik. (93. aug. 10. 7294.) Elévülés. 1747. Nagyváradi tábla: A kir. törvényszék végzését az elévülési indok mellőzésével egyehekhen indokainál fogva, de még azért is helybenhagyja, mert sértettek által kötött adásvételt nyolcz évvel megelőzőleg lett másodrendű vádlott G. Erzsébet ama követelése telekköivyvileg előjegyezve, melyet beperesitett, s melyért a sértett által megvett ingatlanságot bíróilag' elárvereztette és azt árveréskor meg is vette ; miből folyólag tehát sem tévedésbeejtés, és igy csalás, sem pedig közokirathamisitás esete fenn nem forog. (92. jul. 12. 2460.) — Curia: Az a kötelezvény, melyen N. Julianna aláírása hamis, 1874. február 28-án használtatott bizonyításra, következőleg ezen a napon a büntetendő cselekmény befejeztetett. Ettől a naptól kezdve ezen büntetendő cselekmény a BTK. 2., 106., 400. és 402. §§-ai szerint öt év alatt elévült. Minth. tehát ez a büntetendő cselekmény 1882. január l-ig, mely napon B. Mihály és neje sértett felek a kérdéses ingatlant megvették, az öt év letelvén, már elévült, már akkor sem volt a panaszolt okirathamisitás miatt a bűnvádi eljárás folyamatba tehető. Minth. továbbá ezen már elévült okiratJiamisitás 4 nem válhatik ismét bünteüietővé, és minth. az ezen alapon nyert nyilvánkönyvi jognak bíróság előtti per utján való érve'nyesitése büntetendő cselekményt nem képezhet, mert a sértett felek a polgári perek alatt jogaikat a peres eljárás szabályai szerint érvényesíthették és csakugyan érvényesítették kártérítési kereset által is : a másodbiróság végzését ezen indokokból helyben kellett hagyni. (93. márcz. 3. 8926 92.) 1748. Curia: A BTK. 106. §-ának 4. pontjában megállapított elévülési idő a BTK. 215. §-a alá eső hamis tanuzás büntette tekintetében nem a vallomás tételével, illetve a vallomásnak esküvel lett megerősítésével, hanem az illető polgári ügynek jogérvényes bírói ítélettel való befejezésével és annak az érdekelt féllel való közlésével veszi kezdetét. (90. jan. 28. 9588/89 ) 113, §, 1740. Curia: Tek, h. a fenforgó esetben a bűnvádi feljelentés tárJogosultság gyát P. Adolf, illetőleg S. Gusztáv, mint az I. cs. kir. szab. Duna-gőzaz inditvány hajózási társaság szolgálatában alkalmazott hivatalnokok által, ezen szolelőterjeszté- gálati minőségükben elkövetett sikkasztások képezik ; tek., h. ezen sikse're. kasztások miatt a nevezett terheltek ellen a bűnvádi eljárás megindításának a BTK. 358. §. utolsó bekezdése, illetőleg az abban felhívott 343. §-a szerint csak a szolgálatadó I. cs. kir. szab. Duna-gőzhajózási társaság indítványára van helye; tek, h. az ügyiratokból kitűnik ugyan, h. K. Ignácz, a ki mint a nevezett gőzhajózási társaságinak mohácsi állomási ügynöke e bűnvádi feljelentést tette, a feljelentés idejében a társaságtól a vád emelésére különös megbízással ellátva nem volt, a BTK. 112. §-ában mhatározott idő alatt a Dunagőzhajózási társaságtól ily különös mbizást be nem mutatott, azonban az eljárás folyamán nem derittetett ki azon körülmény, h. K Ignácz mint állomási ügynök ós P. Adolf közvetlen főnöke ezen hivatalos állásánál fogva birt-e oly hatáskörrel, h. a társaság nevében P. Adolf, mint a szállítmányozási osztály vezetője ellen érvényesen vádat, emelhessen ? tek., h. ezen körülménynek felderítése nőikül az ügy alaposan el nem bírálható ; mindkét a.-bíróság végzése feloldatik s az eljáró kir. tvsz oda utasittatik, h. a vizsgálat folytatásával az I. cs. kir.