Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

258 BÜNTETŐTÖRVÉNY. 1878: V. t.-cz. mszö'ktetése a szerb népnél szokásban van, mert ezen cselekmény ci bünteto­70. §. törvény által tiltva van, a törvényt pedig mindenki tartozik tudni és mtartani. Tettes. (92. jan. 14. 4.7.(4 01.) — Azonos : Varia: (93. nov. 14. 2889.) 1711. Curia : Tok . h. vádlóitok közös elhatározással együtt mentek he a kir. ügyészhez ; tek., h. a vádlottak egybehangzó vallomása szerint H. B. A. 2. r. vádlott adta át az ötven forintos államjegyet menye H. P A. 1. r. vádlottnak ez utóbbi vallomása szerint a végből, fa. azt a kir. ügyész­nek átadja; tek.,-4i. a kir. ügyésznek eskü alatt tett vallomása szerint az együtt jelen volt A'ádlottak közül eleinte csak 1. rendii vádlott, későbben azonban mindketten kérték őt, H. P. I. 1. r. vádlott férjének s '2. r. vádlott fiának érdekében, h. e/t a négy nap múlva m tartan dó végtár­gyaláson ne hagyja szigorúan büntetni és h. terhére ne felebbezen: tek., h. mindezekből az tűnik ki és állapítandó meg bizonyított tény gyanánt fa. az 50 frtos bankjegynek a kir. ügyész részére azon czélból adását, h. ez hivatali tevékenységét vádlottak közel rokona érdekében érvényesítse, mindkét vádlott egyaránt elhatározta, illetőleg, h az 50 frtos államjegynek a kir. ügyész részére és kezéhez adásába mindkettő beleegyezett, kitűnik mindezekből és megállapítandó mint bebizonyított tény, h. 1. r. vádlott az imént említett és a vádban felhozott czélból adta át az 50 frtos pénz­jegyet 2. r. vádlottnak ; h. továbbá 1. r. vádlott is jelen lévén a kérdéses bankjegynek a kir. ügyész kezéhez átadásánál és ő is intézvén a kérdést a kir. ügyészhez, ezt azon tudatban és az arra való számítással tette, h. kérése az előre mbcszélt és mindkét vádlott által elhatározott bankjegy átadása által támogattatni és hatványoztatni fog : tek., h a felhozottak után mind­kel. vádlott cselekvősége egy közösen megállapított akaratnak közös és együttes mvalósitását tüntetvén elő, az ezen közösség által létrejött egységet nem sza­kithatja meg azon tény, h. magát a mvesztegetést képező külcselekedetet — a bankjegy átadását — egyedül I. r. vádlott eszközölte; tek. ugyanis, fa. a tényleges átadás csupán az utolsó mozzanata és végső befejezése lévén a számos előző cselekedeteknek és rábeszéléseknek, melyek mindegyiké­ben mindketten egyaránt megegyezve, egyaránt tevékenyek voltak, sőt a véghezvitelnél is mindketten egyaránt közreműködtek: magának az átadás tényének csupán az egyik vádlott által való foganatosítása már annálfogva sem szakítja meg a közös akarat és közös kivitel egységes lánczolatát, mert az egy darabból álló 50 frtos pénzjegyet a dolog termé­szeténél fogva is csupán egy személy nyújthatván át, a két vádlott cse­lekvőségét befejező egyik vádlott ezen cselekedete által a másik vádlott­nak közös véghezviteli tevékenysége nem változott át és nem enyészett el; tek., h. a felhozottak által a BTK. 70. §-ában mhatározott tettestársa­ság állapittatik meg . . . (92. decz. 2. 5426.) § 1712. Nagyváradi tábla: Kétségtelen és terhelt O. Péter által is Beszámítást beismert, valamint több tanú által igazolt tény az, fa. a terhelt az 1891. kizáró vag// május 10-én este az utána szaladó 4l/2 eves fiát — minden indok nélkül — enyhitő okok. megfojtotta. Ezen tényállás mellett O. Péter a városi rendőrkapitány által tett jelentésből, Biharmegye közkórházának igazgatósága által beadott főkönyvi kivonatból, valamint a kihallgatott tanuk vallomásából az tünt ki, h nevezett már többször volt őrültségi rohama miatt a kórházban, h. szeszmérgezés fordult elő vádlottnál és h. eskórban szenvedő egyén. Ily körülmények között terhelt elmebeli állapotának két szakértő orvos

Next

/
Thumbnails
Contents