Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

KERESKEDELMI TÖRVÉNY. 17 illetékessége ellen tett kifogást elvetette : mert a mint ezt indokaiban a tár- Kereskedelmi gyalás rendén előadottak és a becsatolt okiratok mfelelő figyelembe vételé- törvény, vei kifejtette, alp. a C a. kötlevélben foglalt ügyletet az ő nevében kötött- 43. §. nek a tárgyalási jkönyv tartalmából kitetszőleg nemcsak kifejezetten beis- A kereskemerte, hanem az emiitett okiratban érintett ügylet egy része mindkét szerződő delmi megha< fél részéről teljesittetett is, alp.-nek a tárgyaláson előtérj esztett s az e.-biróság talmazott jog~ végzése ellen beadott felfolyamodásában is fentartatott az a kifogása tehát, köre. h. az ügyvezető igazgató által a reáruházott hatáskörben mkötött ügyletnél csak a C. alattinak a bp. áru- és értéktőzsde választott biróságára vonatkozó kikötés, illetve alávetés nem bir joghatálylyal, annál kevésbé vehető figyelembe, mert a D. alatti levelében alp. részvénytársaság a C. alatti szerint mkötött ügylet feltételeit, mint saját megállapodásait említi mi által a C. a. okirat egész tartalmát az ő nevében kiállítottalak elismerte s minden rendelkezése tekintetében jóváhagyta ; de különben is alperes beismerésével bizonyítva levén, h. L. igazgató a C. alattiban foglalt ügylet mkötésére jogosultsággal birt, tek., h. az ily mhatalmazott az ügylet összes feltételeinek megállapítására hivatott, ahhoz, h. a tőzsdei választott bíróság illetékességét kiköthesse, illetve ennek az általa az ügyletnél képviselt czéget alávethesse, külön mhatalmazásra nem volt szüksége, a mennyiben ily kikötés mtehctcsc az ügylet kötésére jogosait kereskedelmi mhatalmazott jogköréhez tartozónak tekintendő. Ezeknél fogva a m.-biróság* végzésének mváltoztatásával az e.-biróságnak a bhői illetékesség tárgyában hozott végzését hhagyni, egyúttal, minth. a m.-foku bíróság a választott bíróság ítélete ellen is intézett panasz felett nem határozott, azt ennek eszközlésére utasítani keUett. (93. január 2. 803.) — Azonos: Bp. tábla: 2010/92., hol kimondatott, h. a tőzsdei ügyletek kötésére való feljogosítás a tőzsdei választott bíróság illetékességének kikötésére való jogosultságot is magában foglalja, mivel ez ügylettel rendszerint járó jogcselekvényt képez. 14í)7. Pozsonyi tábla: Az e.-biróság Ítéletét mváltoztatja és az alp.-t végrehajtás terhe mellett kötelezi arra, hogy a felp -nek 1208 frt tőkét, ennek az 1890. évi jan. 7-ik napjától számítandó 6 százalék kamatát 15 nap alatt mfizessen. Ind.: Fp. keresetét arra alapítja, h. nála R. I. A. az alp. nevében a B. alatti számlában sorolt árukat az ott kitett értékben megrendelte, h. ő ezeket az árukat az alp. czime alatt Medgyesre elkiildötte, h, azokat az árukat Medgyesen R. I. A. az alp. nevében átvette és h. ő azoknak az áruknak az árát meg' nem kapta. Alp. nem tagadta azt, h. az ő czime a. felperes a kérdéses árukat Medgyesre elküldötte, h. azoknak az áruknak árát fp. meg nem kapta, a két előbbi körülmény egyébiránt a C. és D. a.-i okiratokkal is bebizonyítva van. Továbbá alp. a felszámított ár és a kamatok ellen kifogást nem tett. Az alp. elleniratában nem tagadta azt, h. neki Medgyesen pinczéje, tehát az alp. szövetkezet alapszabályszerü vállalatához szükséges raktára van és h. R. I. A. az alp. szövetkezetnél igazgatósági tag volt, hanem az alp. azzal a kifogással élt, h. R. I. A. egymaga, az alapszabályoknál fogva, az alp'. nevében eljárni jogosult nem volt. Igaz ugyan, h. a czégjegyzékkivonat szerint E. I. A. egymaga, az alp. szövetkezet czégét érvényesen nem jegyezhette, azonban R. I. A., a 2. alatti okirat szerint, az alp. szövetkezetnek a jelenleg kérdéses időben vezérigazgatója volt, a vezérigazgató pedig úgy a keresk. tvény 43. §-a, mint az alp. szövetkezet G. a.-i alapszabályainak 21. Márlus. Felsőbirósági határozatok I. kiad. V. ü