Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)
16 KERESKEDELMI TÖRVÉNY. Kereskedelmi csak ezen bíróság illetőségének kikötésére vonatkozó jogosultságát tagadja, törvény. minth. továbbá alp. elismeri, h. a. C. alattiban foglalt ügyletet alperesi társu43. §. lat nemcsak h. elismerte, hanem h. erre vonatkozólag a teljesítést fp.-töl részÁ kereske- ben el is fogadta, miből helyesen az következtethető, h. az ügyletet alp.-i tárdelmi mégha- sutot a maga egészében, tehát ugy a h. ez a C. alattiban foglaltatik, követtalmazott jog- kezésképp az abban foglalt ezen kivételes bíróság illetékességére vonatkozó kiköre. kötést is elismerte: az illetékességet megállapítani kellett. ^ 93. febr. 25. 2562.) — Bp. tábla: Az o.-biróságnak saját illetékességét megállapító végzését mváltoztatja és az e.-biróságot a kereset feletti eljárásra illetéktelennek mondja ki, ennek folytán az e.-bíróság Ítéletét az 1880 : LIX t.-cz. 96 §-a a) pontja alapján msemmisiti és a kereset felp.-nek visszaadatni rendeli. Ind.: Az 18S1 : LIX. t.-cz. 94. §-a b) pontja értelmében a C) a. okiratra fektetett kereseti ügylet iránti peres eljárásosak abban az esetben tar'oznék a bpesti áru- és értéktőzsde külön bíróságának hatásköréhez, ha a felek magukat ezen kivételes bíróságnak írásban kifejezetten alávetették volna. Ez az írásbeli alávetés azonban az alp. részéről a czégnek lenyomata mellett egyedül L. igazgató által aláirt C. a. levélben érvényesen meg nem történt, mert alp. társaságnak a 2j. a. bemutatott alapszabályai szerint a czég akként jegyzendő, h. az előirt társasági czég alá, az igazgatóságnak két tagja, vagy pedig egy tagja s egy hivatalnoka névaláírásukat saját kezűleg irják, s minth. a C. a. okiraton alp.-nek czégjegyzése az alapszabályoknak meg nem felel, az okiratot a választott bíróság'kikötésére alkalmas és érvényes okiratnak elfogadni nem lehet Továbbá, miután L. igazgató a €'•/. alattinak aláírásában a kereskedelmi tvény 44 §-ának megfelelően a külön mhatalmazásnak kifejezést nem adott. L.-nek külön mhatalmazotti minősége a választott bíróság kikötésére a C. a. okiratból meg" nem állapitható. Ezen formailag lényeges kellék hiányát nem pótolja alp.-nek a per rendén foglalt az a beismerése, h L. R. a C. a ügylet mkötésére fel volt jogosítva és h. ezt az ügyletet alp. el is fogadta, mert az ügylet mkötésére való jogosultság, alapuljon ez akár törvényen (keresk. törv. 43. §-a), akár különös megbízáson, nem foglalja magában azt a jogot is, hogy kivételes bíróság illetősége is kiköttethessók és pedig' annál kevésbé, mert a kivételes bíróság' kikötéséhez való jog a keresk. üzlet folytatásával rendszerint nem jár és különös felhatalmazás nélkül már a keresk. törv. 43. § 2. bekezdéséből folyólag sem gyakorolható, mivel a kereskedelmi mhatalmazottnak a perek folytatására is különös felhatalmazásra van szüksége. Ezért az e.-b. végzésnek mváltoztatásával az e.-birós"ágot a kereset feletti eljárásra illetéktelennek kimondani, ennek folytán ítéletét msemmisiteni és a keresetet fp.-nek visszaadatni elrendelni kellett. (93. ápr. 6. 1103,.) — Cnria : A m.-foku biróság végzésének mváltoztatásával a bp. áru- és értéktőzsde választott biróság'ának a birói illetékesség tárgyában 1893. jan. 26. 2562/92. sz. a. hozott végzése hagyatik helyben, minek folytán az e.-bíróságnak 1893. febr. 25. 2562. sz.a. hozott ítélete hatályában maradván, a bp. tábla utasittatik, h. a választott biróság ítélete ellen az 1881 : LIX. t.-cz. 96. §-a g) pontjára alapított panasz felett határozzon. Ind.: Igaz ugyan, h. a kereskedelmi társaságok kötelezettségeinek elvállalása rendszerint csak oly módon történhet, a mint ez a czégjegyzés iránt történt megállapodás alapján a czegjegyzékbe bevezettetett illetve re'szvénytársaságokra nézve az alapszabályokban mltatároztafott, mindazonáltal helyesen rendelkezett az e.-biróság, midőn a fenforgó esetben az
