Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

KERESKEDELMI TÖRVÉNY. 15 tekben, midőn a kerésk. maga irni nem tud, czégvezetöt tartozzék rendelni: Kereskedelmi s tekintve, h. a tö'rv. czégvezető kirendelőiére nézve kötelező rendelkezést egyéb- törvény. ként sem tartalmaz; tek. végre, h. a keresk. törv. 25-ik §-a rendelkezésé- 16. §. nek az irni nem tudó keresk. is mfelelhet az által, h. keresk. könyveit erre al- Czégvezető bekalmas egyén által vezettetheti (K. T. 334. §.) ; a felfolyamodó ministeri biztos jegyzési köteazon előterjesztése, h. az irni nem tudóB. A. czég'vezető kirendelésére utasit- lezettsége öntassék, minden törvényes alapot nélkülöz; ennélfogva a mbiróság vég- álló üzletei Nézésének megváltoztatásával, az e.-biróság végzését kellett helybenhagyni, kintetében. (1892. jun. 21-én 709.) 1493. Bp. tábla : A kir. Ítélőtábla az első bíróság végzését mváltoz- 18. §. tatja, annak. h. felfolyamodó részvénytársaság selypi ipartelepének, mint Fióktelep befióktelepnek bejegyeztetésére köteleztessék, helyét nem találja s ennek foly- jegyzése. tán őt eme kötelezettség alól felmenti. Ind.: A kereskedelmi jogban megállapított fogalom szerint fióktelep alatt az a hely értendő, a hol a kereskedő a főteleptől függetlenül s önállóan oly kereskedelmi ügyleteket köt, melyek az üzletnek tulajdonképpeni tárgyát képezik, vagyis az üzlet czéljának mfelelnek ; ha tehát a kereskedőnek kereskedelmi telepétől különböző helyen gyára van, de itt pusztán csak a gyár felszerelésével, nyers anyagok beszerzésével, munkások szegődtetésével stb. kapcsolatos ügyletek köttetnek, a gyár helye fióktelex^ fogalma alá nem esik. Minthogy pedig a sziráki főszolgabíró, mint elsőfokú iparhatóság által a 2871 892. sz. a. kelt itteni rendelvény folytán a gyár helyén foganatosított hivatalos nyomozásról felvett s a felterjesztett iratokhoz csatolt jeg3TzőkönvAr szerint a felfolyamodó részvénytársaság a gyár helyén (Selypen) csupán csak nyers anyagok beszerzésével, a gyár felszerelésével és munkások szegődtetésével kapcsolatos vagyis csak oly ügyle- , tekét köt, melyek a gyár működésére, illetve a ezukorgyártásra feltétlenül szükségesek, ellenben másnemű és irányit ügyletekkel egyáltalán non foglalkozik ; minthogy e szerint Budapesten székelő selypi czukorgyár'részvénytársaságra nézve a gyár helye fióktelepnek nem tekinthető, ennélfogva ugyanő a fióktelepet nem képező gyár helyének bejegyeztetésére törvény szerint nem is kötelezhető. (1892. szept. hó 19-én, 3655.) 1494. Curia: Azon körülmény, hogy fp. az alp. czéget megnevezett czégtulajdonosa személyében idézi perbe és a per során kiderül, h. a megnevezett személy a czégnek nem tulajdonosa, hanem czégvezetője : nem szolgál okul a kereset visszautasítására. Miután a czégvezető a kereskedelmi törv. 38. §-a értelmében jogosítva van a czéget bíróság előtt képviselni, a kereset a fenti hibás megjelölés daczára törvényes joghatálylyal kézbesítettnek tokintendő és ha az ilykép megidézett alperes a per érdemére nézve védekezést előterjeszti, nincs akadály arra nézve, hogy a, bíróság a per érdemében határozzon. (1893. aug. 29. 996. D. XXXVI. 334.) 1495—1496. Bp. áru- és értéktőzsde vál. bir.: A C. a. kötlevelet, melyben per esetére ezen választott bíróság illetékessége van kikötve, alp.-i gyár „igazgatósága" nevében L. R. igazgató irta alá. A C. a. tehát nem a 2']. a. delmi méghatársulati alapszabályok 2. §-ában foglalt mhatározás szerinti czégjegyzés, talmazott joghanem a czégnek az üzlet vezetésére jogosított kereskedelmi mhatalmazott- köre. jától származik. Minth. pedig az üzlet vezetésére kirendelt kereskedelmi mhatalmazott jogköre kiterjed mindazon ügyletekre, melyek az ily kereskedelmi üzlet folytatásával rendszerint járnak, minth. továbbá alp. elismerte, miszerint nevezett L. R. fel volt hatalmazva a C. alattiban foglalt ügyletet mkötésére és 38—39. §§. Czégvezető. 43. §. A kereske-