Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

14 KERESKEDELMI TÖRVÉNY Kereskedelmi tekinthető már azért sem, mivel a keresk. törv. ott, hol valamely előnytörvény, nyel csupán a bejegyzett kereskedőt kivánja felruházni, ezt határozottan 16. §. fejezi ki ugy, mint ez például a 31. §-ban történik. (92. okt. 28. 1320.) 1492. Bp. kir. keresk. és váltótszék: Ezen jegyzőkönyv elintézéséül Czégvezető be- a keresk. egyéni czégek jegyzékébe a következő czég: magyarul „B. A.", jegyzési köte-^ennek birtokosa B. A. budapesti VII. ker., dob-uteza 29. sz. a. lakos, rövidlezettsege ön- áru kereskedési iparüzlettulajdonos bejegyeztetni rendeltetik ; a bejegyzés álló üzletei te- foganatositási és szabályszerű közzététele czégjegyzékvezetőnek mhagyatik kintetében. azzal, h. a ezéglap 8. rovatában azt a körülményt, h. a czégbirtokos mint Írástudatlan czéget nem jegyzi — kitüntessék. (91. decz. 24. 70 746.) Ugyanazon tszék továbbá végzett: Tek. h. B. A. a 68488/91. sz. a. kérvényhez A) alatt csatolt i]iari«azolványnyal minden kétséget kizáró módon igazolta azt, h. keresk. ügyletekkel iparszerüleg* foglalkozik : tehát a k. t. 3. §-a értelmében feltétlenül kereskedőnek tekintendő, s mint ilyen a törv. által biztosított azon jogától, h. czégét bejegyezhesse és a bejegyzett czég tuladonosa részére szintén törvényileg biztosított előnyökből azon okból, mert irásképcaséggel nem bir, annál kevésbé fosztható meg, mert a kereskedelmi ügyletek kötéséhez az irásképesség nem feltétlenül szükséges, és mert a k. t. 35. §-ában a bejegyzett czégek tulajdonosai részére előirt kötelességnek nevezett megfelelhet az által, h. üzletében a könyvvezetéshez értő segédszemélyzetet tarthat, az előterjesztésnek hely nem adatik, mint törvényes időben benyújtott felfolyamodás azonban az iratokkal a bp. kir. Ítélőtáblához felterjesztetik. (92. febr. 1". •r)516.) — Bp. tábla: Az e-bíróság végzését megváltoztatja, a kért czégbejegyzésnek akként, h. a czégjegyzés mellőztessék, helyt nem ád, és a kérvényező B. A.-át, mint írni nem tudót, arra kötelezi, h. 15 nap alatt 50 frt pénzbírság terhe mellett, az e.-biróságnál jelentse be annak az egyénnek a nevét, ki czégét mint czégvezető jegyezni fogja; egyúttal az e.-biróságot az ennek folytán szükséges törvényszerű intézkedésre utasítja, mert a kérvényező B. A. írni nem tud, s így czégét sajátkezüleg jegyezni nem képes, s mert a czég fogalmának a k. t. 10. §-ában foglalt meghatározásából, valamint az idézett törv. 16. §-ának ama rendelkezéséből, h. a kereskedőczégnek bejegyzésekor azt a tszéknél sajátkezüleg aláírni vagy hitelesített alakban bemutatni tartozik, szükségképen következik, h. a czégnek bejegyeztetésére köteles kereskedő, ha írni nem tud, ezt a hiányt a k. t. 41. §-ának megfelelő módon czégvezető kirendelése és bejegyeztetése által tartozik pótolni; folyamodó tehát, ki mint kereskedő ezógének bejegyeztetésére köteles, sőt ezt maga kéri, an-. nak törvényszerű eszközölhetése végett a czéget jegyző czégvezető bejelentésére köteles. (1892. márcz. 22. 968. sz. a.) — Curia: A mbiróság végzésének mváltoztatásával a felfolyamodó ministeri biztos azon kérelemnek, hogy B. A. czégvezető kirendelésére uttasittassék, hely nem adatik, ennek folytán az e.-bíróságnak 70746. sz. végzése helybenhagyatik. Ind.: Tek., h. sem a keresk., sem az ipartörvény a keresked. ügyletekkel iparszerüleg való foglalkozást az azokkal foglalkozó egyének Írástudásához nem köti; tek., h. a keresk. tv. 10. és 16. §-ainak ama rendelkezése, mely szerint a kereskedő czéget aláírásául használja és azt czégének bejegyeztetésekor sajátkezüleg aláírni tartozik, nyilvánvalóan csakis az irni tudó kereskedőkre vonatkozik, — a mely eset köztudomásúlag a rendes ; tekintve, h. a törv. eme rendelkezéséből okszerűen még nem következik, h. azon kivételes ese-