Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)
KERESKEDELMI TÖRVÉNY. 133 ellenes továbbadásában jelentkező cselekvényeknek következményeként Kereskedelmi felp-nek mindazt mtériteni köteles, a mit felp. tényleg a váltó beváltá- törvény, sára fordítani kénytelen volt; minélfogva alp. a B. a. szerint tényleg 505. §. fizetett 202 frt 34 krnak és ezután a fizetés napjától járó 6° „ késedelmi Életbiztosikamat stb. mfizetésére köteleztetett,; ellenben a tényleg kifizetettnek tási dij. nem bizonyított 23 frt 2 krra nézve elutasittatott. (1893. deczember 13. 1675.) 1580. Bp. keresk. és vtszék: Alp. köteles a kereseti 5000 frt tőkét 507. §. mfizetni. Ind.: Alp. elismeri, h. S. S.-nél életbiztosítási szerződést kötött, melyben kedvezményezettül fp. jelöltetett meg, s h. az 5000 frt kifizetését S. S. balála esetére kötelezte, azon alapon kéri azonban fp.-nek elutasítását, mert tagadja, b. S. S. mhalt, s mert fp. az őt is kötelező biztosítási feltételek 15. §-ának eleget tett volna, ugyanis azt, h. biztosított baleset folytán halt volna el, hatósági bizonyíiványnyal nem igazolta. A B. a csatolt, az arra jogosított közeg által kiállított s igy közokiratot képező halotti anyakönyvi kivonattal fp. perrendszerüleg igazolta, h. a biztosított S. S. elhalálozott. Alp. ugyan a halotti anyakönyvi kivonat ellen kifogást emel, mert ez a balotti kémlet alapján állíttatván ki, az a halál mtörténtére, bekövetkeztének módjára s idejére nézve csak annyiban képez bizonyítékot, amennyiben a halotti kémlet mind e körülmények tekintetében feltétlen és teljes igazolást szolgáltat, már pedig ugy a fp. által J. a., mint az alp. által 2. sz. alatt csatolt hullabonczolási jegyzőkönyv szerint a f. évi máj. 14-én felbonczolt férfihulla csakis S. J. és I. P. által lett S. S. hullájaként megállapítva s igy ugy a hullajegyzőkönyv, mint az ez alapon kiállított anyakönyvi kivonat S. S. elhalálozását perrendszerüleg nem bizonyítja. Alp.-nek ez a kifogása azonban alaptalan, mert a B. a. csatolt anyakönyvi kivonat mint közokirat, arra nézve, h. S. S. elhalálozott, teljes bizonyítékot képez. Ily körülmények között azt bizonyítani, h. a B. a. halotti anyakönyvi kivonat tanúsága szerint elhalálozott S. S. szolnoki lakos nem ugyanazonos a biztosító S. S. szolnoki lakossal, mint állítást, alp.-nek állott volna kötelességében, mit azonban nem tevén, ez irányban tett kifogása mint alaptalan elvetendő volt. Igaz ugyan, h. baleset ellen biztositásnál a kedvezményezett azt, h. a bekövetkezett halál baleset folytán állott elő, mint a biztosítási összeg követelhetésére vonatkozó feltételt bizonyítani tartozik, ez az eset azonban az életbiztosítási ügyleteknél, melyeknél a biztosítási összeg követelhetésének feltétele a biztosított halála, melyeknél tehát a kedvezményezett mást, mint azt, h. a biztosított elhalálozott, bizonyítani nem köteles, fenn nem áll, hanem a biztosító tartozik bizonyítani, h. a bekövetkezett haláleset olyan, h. a K. T. 504. §-ában felsorolt esetek alapján a biztosítási összeg kifizetését megtagadni jogosult. De alp. ezt bizonyítani meg sem kísérletté. Az előadottak szerint tek., h. alp. maga beismeri, de az A. a. csatolt kötvénynyel is bizonyítva van, h. alp. tisztán élet és nem baleset elleni biztosítási szerződésre lépett, tek., h. a B. a. csatolt halotti anyakönyvi kivonattal igazolva van, h. a biztosított elhalt, tek., h. a D. és E. a. közokiratokkal, melyekben a biztosított elhalálozásának oka elő van adva, fp. még a biztosítási feltételek 15. §-ának is eleget tett, tek., h. alp. nem is állította, h. a K. T. 504. §-ának esetei, mely esetben a biztosítási összeg kifizetését mtagadni jogosult, fenforognak, végre tek., h. alp. kötelezettsége már