Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

132 KERESKEDELMI TÖRVÉNY. Kereskedelmi nem követelhet. Ha tehát a biztositó ennek daczára az által, hogy a dijtörvény. váltót birtokából kiadta és másokra ruházta, a kikkel szemben a bizto505. §. sitott a biztositóhoz való viszonyából merített kifogásokat a váltójogi Életbiztosi- szigornál fogva nem érvényesítheti, a biztosítottat ezen harmadik szetási dij. mélyekkel szemben fizetésre kényszeritette : ezen jogellenes, mert a törvényileg biztosított jognak meghiúsítását eredményező eljárásának összes következményeit a biztosítottal szemben viselni tartozik. De nyilvánvaló az is, h. a biztosítottnak a biztositó ezen eljárására alapított követelési igénye nem a már előbb elenyészett hatályú biztosítási szerződésből, hanem a biztositónak a szerződés mszünte után keletkezett jogellenes ténykedéséből veszi eredetét, minélfogva a biztosítottnak ilyen igényével szemben a keresk. törvénynek 506., ül. 487. §-ában a csupán a biztositó szerződésből eredő igények tekintetében mhatározott kivételes egy évi elévülésről szó sem lehet. A fení'orgó per adatai szerint a felek közt létrejött A. alatli biztosítási szerződés az által, h. felp. az 1888. évi január 20-án előre fizetendoleg esedékessé vált második '/4 évi díjrészletet (az I. a. kétségbe riem vont okirat szerint 56 frt 72 krt: meg nem fizette, hatályát vesztette ; ezzel egyszersm. alp.-nek ezen, valamint a B. a. dij váltó által fedezett további 3 és évi biztosítási dijakhoz való igénye is elenyészett. H. pedig a B a. csatolt dijváltó, melyet felp. elfogadói minőségben irt alá, az A. a. biztosítási ügylettel áll kapcsolatban, és h. az a negyedévenként előre fizetendő egész első évi dijak fedezetére a kelet és lejárat tekintetében kitöltetlenül adatott át alp.-nek, kitűnik a váltó tartalmából, melyben az A. a. kötvénynek száma benfoglaltatik, a mivel s I. a. levelőnek tartalmával szemben alp. mivel sem bizonyította, h. e váltóban kitett érték, akár egészben, akár részben felp.-nek egyéb tartozásából veszi eredetét.: azt pedig alp. nem is állítja, h. a váltóban kitett érték az első éven tul lejáró biztosítási dijat is képviselné ; ebből folyólag pedig és az /. a. levélre, valamint arra való tekintettel, h. felp. az első negyedévi biztosítási dijat beismerten mfizette, kétségtelennek tartandó, h. az egész évi díjról szóló váltót alp. a biztosítási ügylet megkötésekor a kelet és lejárat tekintetében kitöltetlenül kapta felp.-tői és h. azt utóbb az elmulasztott 2. dijrészletfizetés lejárta (1888. jan. 20.) napjáról keltezve és 1888. július 20-iki lejárattal ellátva egyoldalulag töltötte ki és üres hátiratával ellátva ily alakban forgatta F. Adolfra, a ki felp.-t e váltó alapján beperelvén, felp.-tői a D. a. marasztaló ítélet alapján a B. a. váltón nyugtatott 202 frt 34 kr. marasztalási összeget fel is vette. Az a további puszta kifogása alp.-nek, h. ő a váltót felp.-től az egész első évi dijnak kifizetéséül kapta és h. ennélfogva felp. az egész első évi diját, ül. a teljes váltó értékét köteles lévén mfizetni, a váltó felett alp.-nek tetszése szerint rendelkeznie jogában állott, felp. tagadása ellenében és szemben az I. a. levél tartalmával és a kir. Curiának 26. sz. polgári döntvényével, de különösen arra való tekintettel, h. az A. a. kötvény világosan nem évi, hanem negyedévenkénti biztosítási díjfizetést állapit meg, figyelembe nem jöhet, ugy az sem, h. felp. alp.-t még 1888. évi jan. 20-ika előtt arról, h. a dijakat ekkor és ezentúl nem fogja mfizetni, értesitette-e vagy sem? Ezekhez képest és miután alp.nek elévülési kifogása a fentebb már előadottaknál fogva figyelembe szintén nem vehető : alp. a váltónak felp. jogtalan sérelmével járó jog-