Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

122 KERESKEDELMI TÖRVÉN V. Kereskedelmi 1572. Bp. keresk. és vdltőtvsz.: Felp -t keresetével elutasítja ; alp.-t törvény. 150 frt iránt támasztott viszonkeresetével szintén elutasítja. Ind. : Felp, 474., 475. §§. keresetében azt adja elő, hogy a keresetéhez A) a. csatolt a B) a. szerint Kárbiztositás.veá átruházott biztosítási szerződés 5., 6., 7. tételszámai alatt biztosított dohánypajták elégése folytán 1323 frt tüz-kárt szenvedett és ezen kárának mfizetésére alp.-t köteleztetni kéri. Alp. a biztosítási szerződést érvénytelennek kéri kimondani, mert felp. jogelődje S. Sándor a 2'/. a. csatolt biztosítás ajánlatba foglalt kérdőpontok közül az 1. ős 9. a. kérdőpontokra a biztosítás elvállalásánál tényegesen fontos körülményekre nézve valótlan feleleteket adott. Arra a kérdésre adott azon felelet, h.[,' a leégett dohánypajták báró P. Péter tjdonát képeztek, fp. beismerése szerint valótlannak bizonyult ugyan, ez a körülmény azonban tekintettel arra, h. fp. jogelőde b. P. Péter bérlője volt, és a biztosított dohánypajták b. P. Péter ingatlanán állottak, a biztosítás elvállalásánál fontosnak nem tekinthető és így alp. kifogásának erre alapított része nem volt figyelembe vehető. Ellenben a kérdőív 9. pontjára adott feleletet a kir. tvszk a biztosítás elvállalására kiválóan fontosnak találta arra, h. fp. jogelőde a 9. pontban hozzáintézett azon kérdésre, vájjon kapott vagy igényelt-e már kértéritést, nemmel felelt: tekintettel továbbá arra, h. ezen felelet valótlannak bizonyult, mert fp. határozott beismerése szerint jogelőde már ezen biztosítást megelőzőleg tüzkárt szenvedett és a szenvedett tűzkárért a „Fonciére" biztosító intézettől kártérítést kapott, a kir. tvszék alp. kifogásának helyt adott; és a keresethez A) a. mellékelt biztosítási szerződést a K. T. 475. §-a értelmében érvénj'telennek és ennek következtében fp.-t keresetével elutasitandónak találta. Fp.-nek azt a védekezését, hogy a 2. a. ajánlatot nem jogelőde, hanem alp. társaság ügynöke töltötte ki, nem vehette a kir. tvszék figyelembe, mert, az a körülmény, h. a kérdőív rovatait ki töltötte ki. semmi jelentőséggel sem bir azon beismert ténykörühnénynyel szemben, h. az ajánlaton látható S. Sándor aláírása valódi, a mennyiben a valódinak bizonyult magánokirat az 1868. évi LIV. t.-cz. 166. §-a értelmében a kiállító ellen mindig bizonyító erővel bir. De nem vehette a kir. tvszék fp.-nek azt a védekezését figyelembe, h. a valótlan feleletet nem ő, hanem jogelőde tette, mert a jogutódlásnak alapelve szerint senki több jogot át nem ruházhat, mint a mennyivel maga bir; amint tehát joggal felhozhatta volna az érvénytelenség kifogását alp. K. Sándor ellen, épp oly joggal felhozhatja azt fp. mint jogutód ellen is, mert fp.-nek mint jogutódnak joga jogelődének jogán alapszik és a jogelőd jogának mdöntésével szintén mszünik. Alp. a kárfelvétel költségének czimén 150 frt erejéig viszonkeresetet támaszt fp. ellen és pedig a K. T. 486. §-a alapján. Ezen viszonkeresetet a kir. tvszék elutasította, mert : 1. alp. mivel sem bizonyította, h. a kárfelvétel kürül 150 frt költsége merült fel: mert 2. ettől eltekintve, nemcsak h. nem bizonyította, h. a biztosítási szerződős érvénytelenségét fp. okozta, sőt éppen ellenkezőleg az bizonyult be, h. a szerződés érvénytelenségét fp. jogelődének ténye okozta, miből kiindulva, tekintettel arra, h. a kártérítési kötelezettség személyhez kötöttkötelezettséget képez, alp -ne'kfelp. ellen kereseti joga még abban az esetben sem lenne, ha károsodását igazolná. (1891. jan. 12. 72,307/90.) — Bp. tábla : Hhagyja. — Ind. : Az e.-biróság ítéletét, a mennyiben felperest keresetével elutasította, indokai alapján ós azért kellett hhagyni, mert a felp. jogelődje által a biztosítási