Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

112 K E RI-: s R E D ELMI TÖ i l VÉ NY. Kereskedelmi áruk eladásával alperes foglalkozik, igy tehát a K. T. 43. §-a értelmében törvény. alperes utazójának jogköre az I. alatt kitüntetett áruk eladására is ki­355—356. §§. terjedt. Ezek szerint a miatt, h. az áruk egy része a kikötött minőségének Fix ügylet, meg nem felelt, másik részének megküldését pedig alp. mtagadta, kétségtelen, h. felp. a K. T. 348., 353. §§-ai értelmében kártérítést követelhet. Minth. azonban felp. nem tényleges kárt. hanem elmaradt hasznot követel s maga sem ál­lítja, hogy akár az áruknak mástól megszerzésével, akár nem teljesítés folytán más részére kártérítés fizetéssel, vagy bármily más módon tény­leges kárt szenvedett, ennek alapján az elsőbiróság ítéletének megváltoz­tatásával felperest keresetével feltétlenül elutasítani kellett. (91. decz. 2, 1,132.) — Curia: Mindkét alsófoku bíróság ítéletének mváltoztatásával alperes feltétlenül köteleztetik, felp.-nek 25 frt 60 kr. tőkét, és jár. meg­fizetni. Ind.: Helyesen fejtette ki a kir. ítélő tábla indokaiban, h. felp. a K. T. 348., illetve 353. §§-ai alapján kártérítést követelni jogosult a miatt, , mert alp. a B), illetőleg az annak megfelelő 3*/. a. jegyzék szerint nirendelt árukat részben épen nem, részben pedig hiányos minőségben szállította felp.-nek Helyesek ezek az indokok annyival is inkább, mert az alp. utazója kiállított mrendelési jegyekből az alperes által kiállított mrendelósi jegyekből az alp.- által vitatott feltételes megrendelés mind­két számú árura nézve a szállítás tekintetében az utazó által minden feltétel nélkül fogadtatott el és küldetett el alpereshez. De nem helyes azon indok, mely a másodfokú bíróságot a kereset elutasítására vezette, h. t. i. felp. nem tényleges kárt, hanem elmaradt hasznot követelvén és maga sem állítván, h. akár az áruknak mástól mszerzésével, akár nem telje­sítés folytán más részére kártérítéssel vagy bármily más módon tényleg'es kárt szenvedett volna, kártérítést ezért nem követelhet. A K. T. 356. §. 2. p. foglalt rendelkezés ugyanis nem zárja ki, h. apiaczi vagy tőzsdei árral nem birő áruknál, milyenek a szóban levő áruk, a vevő a késedelmes eladótői azon kárának megtérítését is követelhesse (K. T. 272. §.), mely az által állott elő, h. a mrendelt, de nem szállított árukat haszonnal tovább nem adhatta. Ez az elmaradt haszon pedig a szakértők egyhangú véleménye szerint tel­jesen mfelel a kereset tárgyává tett kártérítési összegének, mihez képest alperes annak és a prts. ,251. §-a alapján a per- és felebbezési költség­nek megfizetésére feltétlenül kötelezendő volt. (93. ápr. 5. 485/93.) 15G4. Bp. keresk. és vtszék: Fp.-t keresetével elutasítja. Ind. : Felp. keresetében azt adja elő, h. alp.-től B. Zsigmond által, ki alp.-nek mhatal­mazottja volt, 12 waggon rozskorpát vásárolt mmázsánként 4 frt 45 kr. egységárban 1889. decz. és 1890 jan., febr. márcz. hóra szállitandólag. Alp. a szállítandó rozskorpát azonban nem szállította és fp. kártérítés fejében a vételár és a teljesítés idejekor volt ifiaczi árak különbözete és óvási költségek fejében 850 frt 60 krt vesz keresetbe. Való, h. B. Zsig­mond fp.-sel szemben az ügylet mkötésére alp.-nek 11. alatti levele értel­mében igazolt mhatalmazással bírónak és az ügylet B. Zsigmond G. a. kötjegyével megkötöttnek tekintendő, való az is, h. alp.-nek fp. ellen kár­térítést követelni, amennyiben az ügylet nem teljesítése által kárt szenve­dett volna, joga lennne, keresetével mégis elutasítandó volt, mert azt a döntő körülménj't, h. az ügyletnek nem teljesítése folytán akár tényleges kár, akár elmaradt haszon czimc'n károsodott volna, nem bizonyította, a puszta árkülönbözet pedig a K. T. 356. §-ának 2. bekezdése értelmében pusztán fix

Next

/
Thumbnails
Contents