Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)

96 K ERESKEDELMI TÖRVÉN Y. Kereskedelmi mert, h. ha a per adataiból nem is volna minden kétséget kizáró módon törvény. megállapítható az, h. fp. az A. a. 1. t. a. szállítási ügyletből, a szállított 346., 347. §§. tengerinek az alp. részéről történt rendelkezésre bocsátása után a maga réRende'kezésre széről is ellátott, még ebben az esetben sem követelhetné fp. az erre a bocsátás. szállítmányra eső vételárt az alp.-tői azért, mert a K. T. 346. §-a szerint a vevő a más helyről neki küldött árut, a mennyiben rendes üzletkezelés mellett lehetséges, tartozik haladéktalanul megvizsgálni s ennek teljesítése után az eladót a kifogásairól azonnal értesíteni, ennélfogva alp. fp. által neki szállitott, a per adatai szerint az illavai vasúti állomáshoz 1884. decz. 31-én megérkezett tengerit, habár annak elszállítását még azon a napon meg is kezdette, 1885. jan. 2-án, különösen, ha figyelembe vétetik, hogy közbeesett az uj év ünnepnapja, kellő időben kifogásolta és bocsátotta az fp.-nek rendelkezésére, mert a vevő nem kötelezhető arra, h. a vasúton szállitott árut még a vasúti állomáson mvizsgálja, hanem a mennyiben a K. T. 346. §-ában mhatározott időn belül teszi, a vizsgálatot az árunak a fuvarozó vasúttól átvétel után azon helyen, melyen azt mfelelően mvizsgálni alkalma volt, is eszközölteti s mert alp. a felp.-sel, mint az ő eladójával szemben a kifogásolást kellő időben eszközölvén, teljesen közömbös az, h. a tengerit még annak átvétele előtt tovább eladván, azt a vasúttól egyenesen az ö vevőjéhez fuvaroztatta s ennél teljesítette annak mvizsgálását. Ezek szerint alp. a tengerit kellő időben kifog'ásolván, fp. a rendelkezésére bocsátott szállítmánynak vételárát az alp.-től csak abban az esetben igényelhetné, ha a szállítmány szerződésszerű minőségét s így azt bebizonyította volna, h. annak rendelkezésre bocsátása jogellenes volt. Ezt azonban fp. a perben bebizonyítani meg sem kísérletté, minélfogva a rendelkezésre bocsátás jogosnak tartandó s alp. a vételi ügylettől a K. T. 348. §-a szerint jogosítva levén elállani, fp.-nek a vételárhoz követelési igénye nincs. (93. okt. 6. 924.) Mennyiségi 1553. Bp. VII. jbg : Alp. az A. alatti utolsó tételében mj elölt 618 kifogás. liter bor és hordó árában feltétlenül elmarasztalandó volt, valamint az aránylagos perköltségben is, mert fp. alp. tagadásával szemben azt. h. alp.-nek ezen boráru külön tartályban lett mküldve és hogy ő azt át is vette, a D. alatti feladó vevény és E. a. értesítéssel igazolta s minthogy alp. nem is állította azt, h. ezen okmányok szerint átvett áru különböző lenne az általa 2'/. a. szerint is mrendelttel, az áru ugyanazonosssága iránt kétség fenn nem forog, s a D. és E. alattiak bizonyító erejét alp. puszta tagadással meg nem döntheti s mert a 3 '. alatti szerint ezen bort rendelkezésre nem bocsájtotta. A többi árukra vonatkozólag azon> ban, miután a C. és 2'/. alattiak tartalma különböző, nevezetesen a mcnynyiség tekintetében lényeges eltérések mutatkoznak, az árak pedig a C. szerint palaczkonként vannak megszabva, a 2;/. alatti szerint pedig literenkénti egységár van mjelölve s miután fp. azt, h. a 2'/. alatti mhatalmazottjától származik, kétségbe nem vonta, ezen okmányok ellentétes tartalmuknál fogva az 1868. évi L1V. t.-cz. 236. §-a joghasonlatosságánál fogva bizonyítékot nem képezhetnek, annál kevésbé tekinthető a C. a. a kereskedelmi törvény 313. §-a értelmében való teljes bizonyítéknak. Ehhez képest, minth. perrendünk értelmében a főeskü által való bizonyításnak van helye s felp. szükség esetére a mrendelés tényére alj), a tagadó főesküvel is megkínálta s alp. azt elfogadta, azt részére odaítélni