Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 5. kötet (Budapest, 1894)
KERESKEDELMI TÖRVÉNY. !I7 és annak le,vagy le nem tételétő^ a per kimenetelét ezen 118 forint Kereskedelmi 50 krra nézve függővé tenni kellett; mert ha alp. főesküt tesz, ugy az törvény, tekintetik valónak, h. ó a 2'/. a. mennyiség és egységi árban rendelte 346., 347. §§. az árut s így a nagyobb mennyiség és árban küldött árut elfogadni nem Mennyiségi tartozott; ha pedig alp. a főesküt le nem teszi, ugy az tekintetik való- kifogás. nak, hogy alp. a C. a. mennyiség és árban rendelte meg az árut s igy nem volt jogosítva a C. a. értelmében küldött áru átvételét mtagadni s azok vételárát mfizetni köteles. — Bp. tábla: Az e.-biróság ítéletét abban a részében, mely által alp 33 frt 22 kr. tőke, annak 1888. évi márczius 25-től járó 6% kamatai és 13 frt 50 kr. aránylagos perköltség fizetésére feltétlenül köteleztetett, továbbá a mennyiben 71 frt 72 kr. tőkére, ennek 1888. évi márczius 25-től járó 6°/„ kamatára és 26 frt 25 kr. aránylagos perköltségre nézve a per kimenetele az alp.-nek odaítélt főeskü le vagy le nem tételétől tétetett függővé, hhagyja, felebbezett egyéb intézkedésében azonban az e.-birósági ítéletet mváltoztatja és alp.-t feltétlenül kötelezi, h. f.-nek még további 40 frt 80 kr. tőkét, 1888. márczius 25-től járó 6% kamatát, valamint 12 frt 55 kr. aránylagos perköltséget és 4 frt 15 aránylagos felebbezési költséget fizessen. Ind.: Az A. a. számla 7. tétele alatt foglalt budai sashegyi bor vételárának és a tartályul szolgált hordó értékének, öszsesen 33 frt 22 kr. tőkének és nem kifogásolt kamatának mfizetésére alp. helyesen köteleztetett, mert maga beismerte, hogy a kérdéses bort, a számlában kitett mennyiségben és vételárban mrendelte és fp. részére elszállította ós nem is állította, h. a bor minősége ellen kifogást tett sőt azt sem bizonyította, hogy azt fp.-nek bármi okból rendelkezésére bocsátotta volna, minth. a rendelkezésre bocsátás tárgyában irt 3-'. a. levél csakis a cognacra és a szilvóriumra vonatkozik, a borról azonban emlitést sem tesz, de ha a C. a. levélnek az az értelem volna is tulaj donitható, hogy alp. abban a bort is rendelkezésre bocsátotta: fp. az indokolatlan rendelkezésre bocsátást elfogadni nem tartozott, minth. az a körülmény, h. az egyidejűleg mrendelt cognac e's szilvóriumból felp. a mrendeltnél )iagyobb mennyiséget küldött és azok vételárát a kikötöttnél magasabb összegben számitotta, a bor rendelkezésre bocsátására indokul nem szolgálhatott. Xem bir befolyással alp. kötelezettségére a bort illetőleg az a körölmény sem, h. az a többi áruval együtt vagy külön szállitó-levél mellett küldetett-e ? mert a külön hordóban érkezett bort alp. az elküldés módjánál fogva a többlet-árutól függetlenül átvette volna, valamint lényegtelen az a körülmény is, h. alp. a bort tényleg átvette-e ? — a mint fp. állitja, és az G. a. okirattal az alp.-nek kinált főesküvel bizonyítani is kívánja — vagy sem, mert alp. a nem kifogásolt árut a, K. T. 345. §-a értelmében azonnal átvenni tartozván, ha az átvételt elmulasztotta a mulasztás következményei egyedül őt terhelik. Az 16586 89, sz. alatti tárgyalási jegyzőkönyv szerint alp. által felp.-nek kinált abban a főesküben, hogy „fp. a számlában kitüntetett bor felett nem rendelkezett", az ; az állítás látszik ugyan foglaltatni, h. felp. a borral másképen rendelkezett, mely állítás ha határozottan tétetett s bizonyittatott volna, azt vonná maga után, h. felp., mint az ügylettől elállott eladó, a bor vételára iránt keresetével elutasittatnék; minth. azonban alp. a máskép való rendelkeT zést határozottan nem állította, s meg nem jetölte, h. felp. mikor s mily módon rendelkezett a borral s minth. ezen lényeges ténykörülményre Márkus. Felsőbirósági határozatok I. kiad. V. 7
