Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

KÖTELMI JOG. minden ellenmondás nélkül békés birtokukban is hagyták, mindezen cselek- Szerződések, menyeikkel az ügyletet később is magukévá tették s azt megerősítették, ily Vak által köf^lyzetben tehát azt abból az indokból sikerrel meg nem támadhatják, h. a tött jogügylet szerződés létrejötte idejében fennállott idézett trv. az ügyletről közjegyzői alakisága. okirat kiállítását kivánta meg. (90. márcz. 19. 263. Dt. XXVI. 176.) 129. Lfi. A serdült kk. azon jogügyletei, a melyek saját életszükség- Kiskorúiéiei fedezésére vonatkoznak, azon összeg erejéig érvényesek, amely a kk. nak bíróilag személves viszonyainak mfelel és nem túlságos. (2590/75. Dt. r.f.XXVI. 110.) érvényesíthető 130. Curia: Felp. a keresethez B. alatt csatolt adásvevósi szerző- terhes jogiig//désben felsorolt ingatlan tulajdonjogát megítéltetni kéri azon az alapon, h. létei. a kérdéses szerződés létrejötte idejében még kiskorú volt és igy a terhesszerződések mkötésére képességgel nem birt. Nem fogadható el felp.-nek a kiskorúságra alapított érvelése, mert a 4-/. al. tjkvből kitetszőleg felp. a kérdéses ingatlant önmaga kiskorúságában szerezte és igy e felett szabadon rendelkezhetett. (87. okt. 12. 2649. J. 87. 189.) 131. Lfi.\ Kk. katonatiszt az általa kiállított kötvény érvényét meg nem támadhatja, miután annak kiállításakor önálló keresettel birt és a kötvény szerint saját vagyonát kötötte le a fizetésre (8119/73. Dt. r. f. XI. 8.) 132. Bp. tábla: A keresethez A) alatt csatolt anyakönyvi kivonaté, kiskorúnak tartalma szerint a C) és D) alatt bemellékelt s érvénytelennek kimondani való ajándékokért kötleveleknek 1883. szept. 2. és 5. történt kiállításakor L. AVolf felp. zás érvényesmég kiskorú Arolt ugyan; eme körülmény alapján azonban felp. kereseti zár- sége. kéi elmének hely adható nem volt, mert oly kiskorú, ki annak irányában, kivel jogügyletet köt, oly módon viselkedik, melyből ama szándéka tűnik ki, h. elhitesse vele. miképp ö nagykorú, a törvény amaz oltalmában, mely a kiskorút rendszerint illeti, nem részesíthető s ennélfogva a vele szerződő jóhiszemű harmadik személy irányában a szerződésben elvállalt kötelezettségért éppen ugy felelős, mintha nagykorú volna. A jelenleg fenforgó esetben pedig L. Wolf részéről a mőst érintett szándék alp.-sel szemben a következő ténykedéseiből világosan kitűnik: Ugyanis felp. akkor, midőn 22 éves korát meghaladta és a tanuk vallomása, de az alp. által 11:/, a. becsatolt anyakönyvi kivonat tartalma szerint is már nős volt és külön háztartással birt, a fent érintett C) és D) alatti kötlevelek tartalma szerint alp.-t mbizta, h. részére 2000 m. búzát vásároljon s alp.-nek a búzavásárlása ezéljából beismerőleg 1000 frtot készpénzben ós azon felül két 1000—1000 írtról szóló elfogadmányát küldötte, mely utóbbi ténykörülmény felp.-nek ama szándékára mutat, h. elhitesse alp.-sel, h. ő szenvedő váltókőpességgel bir, tehát önálló ipart üz. (76. XXVII. t.-cz. 1. §.) ós tetemes vagyonnal rendelkezik. Ily körülmények közt, tek. felp.-nek a nagykorusághozi közeli korára, ugy arra is. h. felp.-nek akkor, beismerőleg egy 1000 frtról szóló elfogadmánya S.Alja-Ujhelyen az ottani népbanknál forgalomba volt és h. R. József, Sz. Hermáim és S. Ignácz tanuk vallomása szerint felp. akkor szeszkereskedéssel foglalkozott, végre arra való tekintettel, h. bp. táblának 5790/1888. sz. feloldó végzése folytán mtartott tárgyaláson az időközben a nagykorúvá vált L. Wolf felp.-nek amaz állítására, hogy a kiskorúsága alatt kötött kérdéses sze rződés lényegét akkor felfogni képes nem volt, felp.-nek alp. által a NB.—10 NB. alatt csatolt nem kifogásolt levelei ós távsürgönyei, ül. azoknak tartalma épen arra mutatnak, h. felp. a kérdéses jogügyletet tökéletesen felfogta és abban teljes tájékozottsággal birt, alp.-nek* nem volt oka arról