Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)
II. A KÖTELMEK JOGA. Jog-források. (Általánosak.) [<j. törv. szali. I. 1. §. VII. 19. 20. 68. §§, — Oszír. polg. tvkv. 859—1502. §§. — L. a részleteket. Irodalom. (Altalános.) Apáthy Istv.: A magy. kötelmi jog-, tervezete 1882. indokolás a köt. jog különös vészéhez I. fűz. 1884. II. füz. 1885. III. füz. L886. Biermann: A honoss;'i:_!i i Ív a nemzetközi magánjogban. M. I. XXI. 168.. 2(10.. :!72.. 422. — Biermann: Lakhely v. honosság-. M. [. XXV. 127. — IX. jogászgyülés tárgyalásai. (A nemzetközi magánjogban azon kérdésekre vonatk., miknek eldöntésénél a személyből szokás kiindulni, a honosság joga fogadandó el alapul; a honosság joga a cselekvő képességre nézve kivétel nélkül alkalmazandó. (Biermann ind.) — Biermann: Észrevételek a magy. mj. tvkv. tervezetének a kötelmi jogot tárgy, részére. I. Alt. r. M. 1. XXII. 1., 108., 212., 295., 420. II. Kül. r. XXIII.; 35., 122., 230., 321. — Bozóky Alajos: A jogi személyekről 2. kiad. 1891. — Az ausztriai magánjog rendszere 1891. — III. jogászgyülés tárgyalásai. (Jogi személyek létrejövetelének és mszünésének feltételei a tvben ált. szabályok által liatározandók meg; e végből tehát az államhatalomnak esetről-ésetre való közreműködési', kül. állami engedély nem szükséges (Bozóky Al. ind.) Bozóky AL: A vis major a mag'ánjogban. J. K. 1892., 353., 394. — Klanáyer Ag.: A szomélyes tulajdonságokból a viszonyzatokból származó jogokra vonatkozó alapelvek. J. K. 1868. 78—124. — Farkas Laj. : Tanulmánvok a mag'ánjog dogmatikájából. J. K. 188:!. 818., 380., 1884, 60., 65.,*76. — Haller Kár.: Észrevételek a ált. magánjogi törvénykönyv tervezetének a kötelmi jogi részére. J. K. 1884. 241—882. — Raupt Alb. : Égy ált. kötelmi jog szükségéről, tek. a keresk. és az ált. mjog egymáshoz való viszonyára. M. I. XX. 18. 180. — L. jogászgyülés iáryyalcisai. (Kivánatos, hogy az összes keresk. és hitelveknek ugy anyagi, mint alaki részei europaszerte egyenlő, egy nemzetközi congressus által kidolgozandó alapelvekre íektettessenek. (Nagy János, Schniercr Gyula, Ertl Károly és Ary Ödön ind.) — Reiner János: A névhez való jog. J. Sz. X. 177, 208. — X.: A névhez való jogkérdéséhez. J. 1891. 173. — Molnár J : Ugyan ehhez .1. 1891. 179, 180. Vallás és közokt. ügyi min. rend. Ugyanehhez J. 1891. 180.—Révai Laj.: A magy. színházi jog mai érvényében. J. 1885. 32—451. — SágJu/ Gyula: Tanulmánvok a kötelmi jog terén. J. K. 1867. 171—214. 1868. 79. 99. — Sághy Gy.\ A vagylagos kötelmek. .). K. 1875. 410, 421, 436. 1876. 12—54. — Sághy Gy.: A kötelmi jog ált. elmélete az ausztr. jog sszemppntj. tekint, a róm. jogra s az ujabb törvényh. 1877. — Vécsey Tamás: A kötelmi jogtervezete. .). K. 1886. 41. — Weinmann Fülöp: A kötelmi viszonyokat szab. törvény tervezete. J. K. 1874. 12.