Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

DOLOGI JOGOK. 69 a folj-tatólag- tartott tárgyalás alkalmával bemeüékeU s jogol meg nem Italmérési jog állapító bevallási okmány sem, miután abban egyszerűen Leírása foglaltatik é8 kártalani annak, h. mi képezte annak Ldejl&n az iskola vagyonát. Az iskola igényé- tása. nek elutasítása mellett tehát megállapítandó a kárpótlási tőke s kamatainak A kártalanitjdonjoga azok részére, kik Hotinka községében urbériségvl birtlák; s ininth. tási összeg a a felosztásra más kulcs nem alkalmazható, sem más kulcs javaslatba nem tulajdonost ilhozatott. az urbériséget vésztett földesurak által kapott kárpótlási ósszeg leti és nem a vétetett alapul. Mintb. azonban a nevezettek pár kivétellel mind elhaltak, haszonélvezőt. az isinneretlen örökösök részére" kirendelt ügygondnok pedig a legutóbb — Italmérési f. é. nov. 27-én tartott tárgyaláskor igazolta ugyan 71/. alatti K. Ilyánán jog elbirtokkivül minden érdekeltnek leszármazóit, de nem egyszersmind azt is, h. lám. nevezettek bíróilag vannak örökösül elismerve s minth. a jogutódlás kérdése magának a jognak az igazolandó örökösök részére való megállapítását nem gátolja, ennélfogva tekintettel arra, h. J. György és Lajos utódainak abh li minősége már a brébé kártalanításnál igazoltatott, P. Demeter jogosult él, D. János, Czeczil és Mária, a kir. kincstár részére, továbbá .\L Péter 13592/91. sz. a. igazolt utódai részére a kártalanítási összeg megállapítandó, a többiek részére pedig fennbagyandó volt •a jog, h. örökös minőségüket igazolják beszavatoló végzéssel s annak idején fog részükre az összeg" kiutaltatni. (91. évi decz. 19. 13545. sz. a. — Curia : Hhagyja. Ind. : Mint az az e.-biróság-ítéletének indokaiban is felemlittetik, Hotinka község úrbéres község' volt, tekintettel tehát arra is, h. az ellenkezőre semmi bizonyíték (-lő nem állíttatott, s h. nemesi jogon a közbirtokosságon s a hotinkai gör. kath. iskolán kívül mások kártalanítási igényt nem jelentettek be s ez utóbbi is igényt a közbirtokosoktél származott adományozásra alapítja, ahhoz, h. Hotinka községben az italmérési jog a volt földesurakat illette, szó sem férhet. A közbirtokosság (volt földesurak) e tjdonjogával szemben P. Vazul lelkész mint a g*ör. kath. iskola igazgatója igénybejelentéséhez B. alatt mellékelt alapítványi oklevél alapján az italmérési jogért megállapított kártalanítási •összeget a hotinkai gör. kath. iskola részére igényli, azt vitatván, h. ez oklevél alapján a kártalanítási összeg a nevezett iskolát illeti meg. A kártalanítási összeg az italmérési jogot helyettesitvén, arra annak van jogos igénye, a kit vagy a kiket az italmérési jog illetett. Ebből folyólag ez ügyben megbirálás és eldöntés tárgyát az a kérdés képezi, megszerezte-e a hotinkai gör. kath. iskola az ottani italmérési jog tjdonát ? Erre vonatkozólag: A felhívott alapítványi oklevél 1. pontjában a közbirtokosság a kir. kisebb haszonvételeknek, tehát az italmérési jognak is, csak jövedelmét ajánlotta fel az iskola tökéletes feléintésére. 2. pontjában pedig' a kir. kisebb haszonvételekből mig fennáland, tanító fizetésére évenkint 120 frtot engedett át; ezekből azonban magának az italmérési jog tjdonának átengedésére annál kevésbbé vonható következtetés, mert az alapítványi oklevél 2. pontja szerint a kir. kisebb haszonvételek jövedelmének msziinése esetére a tanító fizetését a bentlakó közönség vállalta magára, miből bizonyos, h. a gör. kath. iskola az italmérési jognak csakis jövedelmére és nem egyszersmind tj donára is szerzett az alapítványi oklevéllel jogot. De nem szerezte meg a gör. kath. iskola az italmérési jog tjdonát sem elbirtoklás által, sem engedmény utján. Mert mint fentebb előadatott, a gör. kath. iskola az italmérési jog jövedelmét 1858 óta a köz-