Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

DOLOGI JOGOK. Szolgalom, szolgalmak). - U. o. ,"39. §. (Udvarok a vizi szolgalmak alól ki vannak véve). — U. o. 64. §. (Szolgalomra jogosított nem követelheti a létező árok használását). — U. o. 142—144., 184., 185. §§. (Marhák áthajtása vizmedreken és védtöltésen). — 1886 : VII. 22. (Ingatlanra vonatkozó haszonélvezetjogügylet házasfelek között). — 1886 : XXII. 118. §. (Régi haszonélvezetek a községekben fenmaradnak továbbra is). — 1886 : XXIX. 11. §. (Szolgalommal terhelt ingatlan bejegyzésének módja). — 1888 : VII. 154. §. (Ki nem jelölt ut marhahajtásra használásának büntetése). — 1890 :1. 65., 66. §§. (Átjárás, átkelés). — Osztr. polg. tvkv. 472—530., 1469., 1488. §§. b~) Irodalom. Bánffay Simon: Észrevét. az ált. mj. tvkv. terv. a dologi jogot tárgy, részére. 5. A szolgalmak. M. I. XIX. 341. — Biermann: A szomszédjogi oltalom. M. I. XXVI. 1—409. XXVII. 122—444. — Hlatky Endre: Szolgalmi joggal terhelt ingatlanok árverése. J. K. 1884. 87. — Huf József: X commodum temporis kiszámítása. J. K. 1889. 161. — Imling Konrád: Az ablakjog szolgalma. J. K. 1881. 232. — Katona Mór: Szomszédjog J. K. 1882. 28—156. — Kleckner Alajos: A haszonélvezeti jog korlátozása megengedhető-e v. nem? J. 1890. 38. — Kókay Kiír.: Lehet-e a szomszédot árkolásra szorítani? J. K. 1879. 88. — Kovácsy Sándor: A vizi szolgalmakról. J. 1885. 23. — Kun Sándor: Tényleg gyakorolt szolgalom jogának elbirtoklás jogczimén megítélése és a gyakori, idejének s módjának szabályozása birói ítélettel. P. T. XVI. 41. — Szaihmáry Ede: Az árverésen vevő, a nyilvánkvben és a birói árv. feltételekben bizva, útszolgalmi jogból mentesen szerezhet-e földbirtokot? J. 1887. 11. — Sgathmáry Ede: Az árverésen vevő, a nyilvánkvben és a birói árv. feltételekben bizva útszolgalmi jogtól mentesen szerezhet-e földbirtokot? J. 1887. 11. — Wénzel G.: Aservitus fumi immitendi hazai jogunk rendszerében. 1878. — Zerge'ríyi Jenő: A nyilvánjogi szerződésről és szolgalmakról. J. K. 1891. 226—274. — Zlinszky [nnr: A szolgalmi jog kérdéséhez. J. K. 1876. 500. — L. a tkvi rdts. és a vhtási tv. kapcsán közalt jog' éjt inul. forrásokat is. c) Joggyakorlat. Szolgalmi jog 82. Mv. tábla: Felp.-kel kérkedett szolgalmi jog érvényesítése iránti bitorlása, felhívási keresetükkel elutasítja; mert felp.-ek beismerték azt, h. alp.-ek a kérdés alatti szolgálná jogot tényleg gyakorolják s csak annak érvényes czime ellen tettek kifogást.; niinth. pedig a jog tényleges gyakorlója azon joggal ke'rkedónek meg azon esetbén sem tekinthető, ha joga tkvileg nincs is kitüntetre. ennélfogva felp.-ek keresetét elutasítani kellett, (88. febr. 27. 897.) — Ciiria: Hhagyja, mert alp.-nek a felhívási keresetre adott nyilatkozatából és felp.-nek erre tett védekezéséi tői nyilvánvaló, h>. alp.-ek a vitatott szolgalmat tettleg gyakorolják és igy a ha felp.-ek azt vélik, h. alp.-ek a kérdésben forgó szolgalmat csak bitorolják, csak az o. p. tkv. 324. és 523. §-aiban előirt keresettel léphetnek fel. (89. jan. 24. 5110 88. J. 89. 29.) Praecario 83. Gwria: Szemben azzal, h. alp. a vitatott szolgalomra nézve joghasznált szol- elődei szerzési módját s czimét meg sem jelölte és szemben azon viszony*: galom meg- nyal, mely a helyhatóságot képező felp. város s alp. és jogelődei mint a szüntetése, város lakosai között fennállott, vélelmezni kell, h. alp. és jogelődei csak a felp. városnak mindénkor visszavonhatott tetszésein! függöleg praecariumképp — használták a ke'ráeses ajtókon való átjárást e's állították fel ott az egykori rár falának fülkéjében a kérdéses kamarát, de a város a maga tjdonával való rendelkezés jogáról örökre nem mondott le s tekintettel a b) a. vázrajzán kitüntetett helyzetre le sem mondhatott. Ennélfogva a vélt szol-