Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

h< )L< ><;i JOG< »K. galom mszüntetését, a mi által alp. Iiáza az 8 állagában különben sem Szolgalom, szenvedhet sereimet, helyesen mondta ki ;i m.-biróság és pedig annál helyesebben, mert alp. a vitatott elbirtoklást sem mutatta ki elfogadhatókig. (88. inárcz. 20. 5948 87. .). 88. 58.) H. Szegedi jh,/.: A perújításnak az 1881 : LIX. t.-cz. 09. §-a 2. pontja Szolgalom értelmében helyt adni kellett, mm-t felp. azon ténykörülményre való hivat- megszűnése. kozással. h. a szolgalmi jogával terhelt s az árviz által romba döntött ház újból felépíttetett, uj. az alapperben nem használt bizonyítékot hozott fel. A dolog érdemére azonban keresetével elutasítandó volt, mert azon körülmény, h. az örökeladási szerződés él telmében felp. szolgalmi jogával terhelt alp.-i ház az 187!). évi szegedi árviz által teljesen msemmisült. perrendszerüleg és minden kételyt kizáró módon beigazoltatott: minélfogva feíp. szolgalmi joga re'gleg elenyészett. A szolgalmak ugyanis oly módon szűnnek meg, mint a jogok, valariiely jog pedig azon dolognak, melyre vonatkozik, msemmisülésérel végleg mszüntk. Nem alkalmazható e helyütt a tvénynek azon rendelkezése sem. melynél fogva a szolgalom a szolgáló ház vagy telek előbbi állapotába való visszahelyezésével feléled, mert azon jogelv a szolgáló háznak csak mrongálása, nem pedig teljes msemmisülése esetében állhatna meg; azt pedig, h. alp.-ek háza nemcsak mrongálódött, hanem végképp megsemmisült és h. alp.-ék másikat építettek, felp. maga is beismeri. Alp.-ek tehát a szolgalmi jog tűrésén annál is kevésbé köteli zhétők, mert felp.-nek, ki nem is állította, h. az uj ház előállítása költségeihez, mire a törvény a szolgalom élvezőjét kötelezi, hozzájárult, ahhoz semmi jogos igénye nem lehet. — Bp. tábla : Hhagyja. Ind.: Habár azon telek, melyet alp.-ek Szeged város árvíz utáni szabályozása alkalmába! az előbbinek pótlásául nyertek, ezzel jogilag azonos; alp.-ek által az ujabb telken felépített ház, melynek felépítésére alp.-ek ujabban költekezni kénytelenek voltak, az árviz által lerombolt előbbi házat jogilag nem helyettesíti s így felp. szolgalmi jogának tárgya elemi rongálás által elenyészett, anélkül, h. helyébe a szolgalmi jog felélesztésére alkalmas uj tárgy lépett volna: miért is fel}), keresetével elutasítandó volt. — (Jurta: Hhagyja. (86. aug. 3. 4928. Ü. L. 80. 42.) 85. Cnria: A bányatörvény 138. £-a szerint a. pátp'zetések a bánya- A haszonélművelés üzemben tartási költségeit képezik s ennélfogva az osztr. ptk vezö kötele512. §-a értelmében a haszonélvezőt terhelik még abban az esetben is, ha a zettségei. haszonélvezet tartama alatt valamelyik évben a bányák jövedelme nem fedezné a kirótt pót fizetések, t. mert ekkor is azok más évek jövedelmeiben kellő fedezettel bírnak. .4 bányarészek fentartásárták költségei rendszerint a szolgalomra jogosítottat terhelik és a kötelezett azokhoz csak az esetben köteles hozzájárulni, ha 6 is használja a szolgalommal terhelt dolgot. — A haszonélvezetben birt ingatlanra jelzálogilag bekebelezett terhek kamatait az osztr. ptk. 512. §-a értelmében a haszonélvező tartozik megfizetni. (1892. szept. 23., 002. J. 92. 205.) 80. A körmendi jbság: Azon kérelme folyamodónak, h. az egvházas- Haszonélvezet rádóczi 652. sz. tjkvben felveit A) y 2. sor 781. h. sz. a. ingatlanra a átruházása. haszonélvezeti jog javára bekebeleztessék: mtagadtatik és ezen végzés az illető tikjegyzőkönyvbe jogerőre emelkedésig feljegyeztetni rendeltetik. Mert özv. H. József né haszonélre\zeti joga, melyet folyamodóra átruházott, személyes jog levén és mint ilyennek esak használata, de nem maga a jog képezheti átruházás tárgyát, következve a jog átruházhatlan levén, tlköiíyvi jogot