Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

DOLOGI JOGOK. 53 ingatlanok után az L890. L és [II. adónegyedre eső adótartozásokat ki-Dologi terhek, fizette és mintán az alp. által tényleg' birtokban tartott kereseti ingatlanok Adótartozás is ezen fent említeti ingatlanok egyik alkatrészéi képezik, ebben a körül- az ingatlan ménybe'n bizonyitásl nyer az alp. által tagadoti az a ténykörülmény is, h. mindenkori felp. fizette ki az alp. által birtokban tartotl ingatlanokat i< i helt és a tár- birtokosát tergyalás során részletezeti adótartozásokai is. .1 közadók pedig az ingatlan heli. birtok mindenkori birtokosát terhelik és felp.-nek az áltála birtokban tartott ingatlanokat terhelő adófizetési kötelezettsége csak ugy volna a tlkvi tjdonos felp.-ré áthárítható, h. alj*, erre vonatkozó külön megállapodást bizonyított volna. Alp. azonban nemcsak, \\. ilyenl nem bizonyitott, hanem nem is állított, sőt az 1890. évi deoz. 17-én megtartott tárgyalás alkalmával egyenesen beismerte, h. ilyen megállapodás közte és felp. közt nem jött létre, a kihallgatott W. Iván pedig épen azt bizonyítja, h. alp. kifejezetten is elvállalta azt az őt törvényesen is terhelő adókötelezettséget. Ilyen tényállás mellett tehát a külön kötelezettség-vállalás bizonyításának szüksége fenn nem forog, a miért alp.-t feltétlenül kellett a kereseti tőke és annak járulékaiban is marasztalni. (91. decz. 31. 7102.) - Cnria: Hhagyja (1892. decz. 9. 7,153. J. 93. 5.) 81. Curia: Az A. a. adásvételi szerződésben minden további kikötés A vevő által nélkül jelentvén ki a szerződő felek azt, h. a vevő a kegyúri terheket nem át nem vállalt veszi át. ebből alp.-re csak az a kötelezettség hárult, h. viselje a patronátus kegyúri terterheit továbbra is ugy, mint eddig. Szavatosságot vállalt ezzel alp. a felp. hek. irányában azon esetre, ha ez a kegyúri terhekért igénybe vétetnék; de az, h. alp. ama reál terheket mváltani vagy azok tőkésített egyenértékét felp.-nek mfizetni tartozzék, a szerződésben nem köttetett ki és ezt következtetés utján seyn lehet megállapítani szemben azzal, h. noha a birtokkal összekötött kegyúri terhek létezéséről mindkét fél tudomással birt, ők a szerződésben egy szóval sem tettek változtatást azon mérven és módozatokban, a melyek szerint teljesítették akkorig alp. és jogelődei az ő kegyúri kötelezettségeiket. (82. jul. 26. 1322. Dt. II. 274.) VI. Szolgalom. a) Jogforrások. 1871: LIII. 41. §. (Szolgalmak a gazdasági utakon és közhasználatú csapásokon). — 1881: XXXIV. 7. §. (Haszonélvezeti szolgalmak kitörlésének bejelentési módja). — 1881 : XLI. 10. §. (Ideigl. használat kisajátítás által). — U. o. 85. §. (Szolg. közhasználatra szolgáló vállalat területén). — U. o. 1., 22. §. (Szomszédok a kisajátított ingatlan fenmaradt részét átvehetik. Budapesten). — 1884 : XVII. 35. §. (Szomszédok előre nem látott káros befolyások czime alatt az üzlet mszüntetését nem kérhetik). — 1881: LX. 163: §. 1883:XLIV. 77. §. (Szolgalmi jog által terhelt ingatlan árverése). — 1881 :XL. 191. §. 1883. XLIV 77. §. (Szolgalom ingatlan vételárának felosztásánál). — 1881: LX. 208., 213., 221. §§. 1883 : XLIV. 77. §. (Ingatl. haszonélv. vhajtás). — 1881: LX. 240. §. (Használ, jog biztosítása ír. zárlat). — 1881. LXI. 15. §. (A vasúti vállalatnak id. területen létesített épülete). — U. o. 20., 22., 23. §§. (Helyi érdekű vasutak használati szolgalmai). — U. o. 31. §. (Vasúti ingatl. haszonélvezetére vhajtás). — 1885 : XXIII. 2. §. (A vízvezetési jog az ingatlan tartozéka). — U. o. 12. §. (Itatás). — U. o. 23., 47., 48., 57. (Eső-viz lefolyása). — U. o. 57—67. §§. (Vízi