Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)
52 DOLOGI JOGOK. Dologi terhek, seti jogával élhet birtokelőde ellen, a mennyiben e jogát ellenkező kikötés A maradvány- el nem enyésztette. Más tekintet alá esik azonban az a birtokutód, ki föld váltság- birói árverésen vette meg a birtokot. Térbelik őt is kétségtelenül a váltösszege mint ságösszegnek még le nem járt, csak jövőben esedékes részletei; mert az. dologi teher, árverés a földbirtokkal összekötött reálterhet nem enyészteti el. De az árverés napjáig lejárt részletekre nézve áll eg-yrészről az, b. az ingatlant,, mely a hitelezőnek" kielégitési alapul szolgált, az árverés után már csak a vételár helyettesit!, és másrészről az, hogy mint fentebb mondatott a hátralék a lejárat pillanatától fogva személyes kötelezettségét képezi az előbbi tjdonosnak. Ezen személyes követelésére nézve van ugyan a jogosult félnek a lejárat után is tvnyes zálogjoga a még el nem árverelt ingatlanban, de annak a hatálya csak az, h. a követelés a sorrendi tárgyaláskor előnyös tételkép felszámitható. A befejezett árverés esetére pedig az 1868 : LIY. t.-cz. 456. §-a a jogbiztonság követelményének, a birói cselekmény tekintélyének s a tkvi intézmény czéljának mfelelőleg ugy intézkedik, h. az árverési vevő csak a vételárt s az átruházási illetéket fizesse meg és az előbbi tjdonosnak terheiért, ha csak az árverési feltételek ellenkezőt nem tartalmaznak, felelős ne legyen. Az imént előadott jogtételeket az 1882. évi január hó 1-én életbelépett 1881. évi LX. t.-cz. 184. és 189. §-aiban a jövőre is irányadókul kimondotta. A Curia polg. szakosztályainak 1882. máj. 8-án tartott teljes üléséből. Hiteles. 1882. máj. 22-én tartott ülésben. (1. sz. döntv.) Adómentesség 79. Bp. tábla : Felp. keresetének az adómentesség tekintetében felmint az in- tétlenül hely adatik és ehhez képest a Budapest-józsefvárosi ujvásártéren gatlan min- fekvő ingatl. 10 évig', azaz 1882. évi nov. l-ig a községi adó felétől meiidenkori tjdo- tesnek itéletileg kimondatik és az esetre, ha felp. főesküt tesz arra, h. nosát illető az ujvásártéri ház után Községi adó czimén 296 frt 86 krt alp.-nek tényjog. leg fizetett: alp. köteleztetik felp.-nek 148 frt 42"/a kr. tőkét felp.-nek megfizetni stb. Ind.: Az e.-biróság Ítéletének e részben e helyütt is helyeselt indokai szerint az adómentesség a Bpest-józsefvárosi fent mhatározott ingtl. mindenkori tjdonosát illető dologi jog lévén, a községi adó felétől való 10 évi mentesség biztositva van az esetre, ha 1872. évi nov. l-ig azon teleknek legalább is az utczára eső része lakházzal építtetik be, felp. keresetének szempontjából csakis annak bebizonyítására volt köteles, In ezen feltételnek meg lett-e felelelve. A tényt, h. meg lett felelve, felp. bebizonyította s így a keresetnek e részben hely adandó volt, mert alp. azon védekezési érve, mely szerint a lakhatási engedély a kérdéses házra nézve csak a fenti határidő után lett megadva, szemben a feleket kötelező 2. sz. a. szerződéssel s az F. a tkv B. lapján 2. sz. a. foglall záradék világos szövegezésével, annál kevésbé jöhet birói figyelembe, mert az utczák és terek kiépítése czéljából megadatni szokott adókedvezmények czélja a kiépitéssel lényegében már elérve van s a lakhatási engedély feltételei a kiépítés után az elemek közrehatásával önmaguktól beállanak. (85. ápr. 28. 48629.) — Curia: Hhagyja. (86. okt, 14. 3466. Dt, XVI. 87.) Adótartozás 80. A szegedi tábla: Alp. beismerte a per során azt. h. ű a kérdőéi: ingatlan ses ingatlanokat özvegyi joga czimén haszonélvezetben tartja, azt pedig mindenkori nem tagadta alp., h. ezen ingatlanokat a keresetbe vett adótartozás terbirtokosát ter- helte. A C) alatti tartalmára nézve nem kifogásolt adókönyvecskével pedig heli. felp. bizonyította azt, h. ö az alp. haszonélvezeti jogával terhelt összes
