Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

48 DOLOGI JOGOK. Vissza- támogatja egyébiránt az okiratnak további szövege is, melyben következevásárlási jog. tesen eladásról s vételről van szó, afelp. következetesen mint vevő, alp.-sek A vissza- pedig mint eladók említtetnek. Ha az A. alatti szerződést kiállító felek vásárlási jog visszavásárlási jogot akartak volna biztosítani; ezt tenni módjukban állott megszorítása, volna az A. alatti okiratban is. De éppen azért mert felperesnek öt évi időtartamra vételi jogot akarták biztosítani: szerződő felek a B. alatti okiratnak kiállításában állapodtak meg, bevévén ebbe a megkötendő adásvevés szerződésnek feltételeit. — Ezek a feltételek mutatják legjobban, h. a felek szándékában nem a visszavásárlási, hanem a vételi jognak 5 éven belül való biztosítása volt; mert másképpen, ha visszavásárlás lett volna a czél, nem vették vohia be a feltételekbe azt is, h. abban az esetben, ha D. Miksa felperes 1890. évi október 1-eje előtt elhal, vagy rendelkezési képességét törvényesen elvesztené, a neki megadott vételi jog fivérére, D. Frigyesre száll át; minth. ily átruházás, valamint a felp.-nek adott az a jog, h. maga helyett más vevőt állíthasson, a visszavásárlási joggal össze nem egyeztethető. De különben is az a körülmény, h. felp. halála, illetve a rendelkezési jóknak elvesztése esetében nem a czég, hanem egy harmadik lép a B) alatti okiratban biztosított jogba, világosan mutatja, h. ebben az okiratban Em. B. & Comp. czég javára visszavásárlási jog ki nem köttetett. Ezek szerint visszavásárlási jog sem a czég, sem felp. részére nem lévén kikötve, ez okból annak mfejtése, vájjon az aptkv. 1070. §-a hazánkban bir-e érvénynyel és hogy a visszavásárlási jog harmadik személy részére kiköthető-e, a jelen per keretébe nem tartozik. Alaptalan alp.-nek az a kifogása is, h. a B) alatti nyilatkozat mint pactum de paciscendo azért nem jött létre, mert abban nem mindkét fél vállal kötelezettség-et, alaptalan pedig azért, mert a törvény nem tiltja, h. a szerződő felek meg'állapodhassanak abban, h. a jövőben szerződésre mennek és hogy a szerződés megkötése iránt csak egyik fél vállal kötelezettséget arra az esetre, ha a másik fél a jogot gyakorolni kívánja. Ezekből folyóan, minth. az a szerződés, melynél fogva alp.-ek a tjdonukat képező ingatlanoknak egy részére nézve felp.-nek a B) alatti okiratban körülirt feltételek mellett vételi jogot adtak, mindkét szerződő fél kölcsönös megegyezésének mfelel s sem a szerződés, sem annak feltételei tiltó törvényben nem ütköznek és a netán kétes szerződések is ugy magyarázandók, h. azok a lehetőségig érvényben fennmaradhassanak: — a magyar törvénynek ama jogelve szerint: quomodo quis se obligaverit ita fiat sententia és contractus contrabentibus legem ponit, alp.-ek a szerződés teljesítésére, vagyis arra kötelezendők, h. a megállapított vételár elfogadása mellett az adás-vevési szerződést kiállítsák, a mennyiben felperes a B) alattiban kikötött feltételeknek mfelelni kész és képes, és pedik kötelezendők arra az alp.-ek, még abban az esetben is, ha akkor, a mikor a B) alatti nyilatkozatot felp.-nek az ő határozott kívánatára ily alakban kiállították, abban a meggőződésben voltak, h. per esetén a szerződés mint eredetileg érvénytelen mtámadható lesz és ők a szerződés teljesítésére ez okból amúgy sem kötelezhetők. Megvizsgálandó tehát még csak az, vájjon felperes a B) alatti feltételeknek mfelelt-e? Felperes a részére biztosított vételi jog gyakorlására a B) alattira 1890. évi szept. 17-én vezetett nyilatkozata szerint a kikötött öt évi határidőn belül készségét kijelentvén és ugyanazon napon a B) alatti okiratbann foglalt feltételeknek mfelelő N) alatti adás-vevési szerződést kiál-