Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

DOLOGI JOGOK. 49 litván és aláírván, az 0) alatti közjegyzői tanúsítvány szerint felhívta Visszaalp.-ket az N) alatti adás-vevési szerződés aláirására s a vételárból kész- vásárlási jog. pénzben még nekik járó összegnek átvételére. Felp. ezek szerint a maga A visszarészéről mindent mtett. ami a vételi jog érvényesítése ezél.jából a B) alatti vásárlási jog okiratban féltételekül ki van kötve. Alp.-ek azonban az N) alattinak alá- megszorítása. irását és a megkínált összegnek átvételét az 0) alatti tanúsítványban elősorolt okoknál fogva megtagadták. Alp.-ek ezt tenni jogosítva nem voltak a lentebb kifejezetteknél fogra és még azért sem, mert az N) alatti adásvevési szerződés a B) alatti okirat feltételeinek — csekély eltéréssel — mindenben mfelel és és mert ki nem mutatták alp.-ek, s. őket a vételárból készpénzben a kínáltnál nagyobb összeg illetné. De alaptalanok az alp.-seknek az N) alatti szerződési tervezetben tett kifogásai a következő okoknál fogva: 1. az insbrueki takarékpénztár javára az egész ingatlanokra, mint egyetemleges jelzálogokra 2.800,000 frt erejéig lévén a zálogjog bekebelezve, az X) alatti kimutatással szemben alj), tartoztak volna bizonyítani azt, b. 2.577,738 frt 27 kr.-nál kevesebb áll még fenn és h. e szerint a n/j0 részre 1.417,756 frt 5 kr.-nál kevesebb esvén, részükre készpénzben 639,443 frt 95 kr.-nál nagyobb és szám szerint mily összeg fizetendő. 2. Eszményi hányadban (n 20 rész) kifejezett tjdoni jutaléknak eladásáról lévén szó, az egész birtokra egyetemleg bekebelezett jelzáiogi követeléseknek az eladott jutalék arányában való számszerű megosztása, különös tekintettel arra, b. a szerződésnél minkét fél az ingatlannak közös tjdonosává lesz, sem a szerződő felek elszámolására, sem a hitelező érdekei szempontjából nem szükséges, de ily számszerű megosztásra az egész birtokot terhelő jelzáiogi követeléseknek a B) alatti okiratban nem is köttetett ki; ép ugy szükségtelen a tjdoni hányad átruházása a jelzálogos hitelezők beleegyezésének igazolása is. 3. Felperes a vételárat a B) alatti okirat 3-ik pontja szerint csak az adás-vevési szerződés aláírása alkalmával lévén köteles kifizetni: nyilvánvaló, h. felp. az N) alatti szerződés aláírásának alp.-sek részéről történt mtagadása következtében a megkínált összeget bírói letétbe helyezni nem tartozott. 4. Az a körülmény, hogy az N) alatti adás-vevési szerződés I. pontjában foglalt az a kitétel: „ugy amint azokat eladók az Em. B. & Co. ezégtől a Budapesten 1885. t>vi decz. 25-én kelt adás-vevési szerződéssel meghatározták," nem foglaltatik a B) alatti okiratban : nem vonja maga után azt, h. az N) alatti a B) alatti okiratban foglalt feltételektől lényegesen eltérő rendelkezést tartalmazna; mert az N) alattinak ez a kitétele nem jelent egyebet, mint azt, h. az alp.-ek ugyanazon telekkönyvi állományt, melyet az Em. B. & Co. ezégtől mvettek, tartoznak felp.-nek eladni. 5. Az N) alatti adás-vevési szerződés Y. pontjában foglalt következő közbeszurat: „természetesen amennyiben azok nem tűimének ki ajándékozásnak vagy szinlelt szerződéseknek," nincs ugyan meg a B) alatti okiratban foglalt feltételek 5. pontjában ; de azért az N) alatti adás-vevési szerződés a B) alatti okirat feltételeitől lényegesen eltérőnek e pontban sem tekinthető ; mert ez a közbeszurat jelzi. h. felp. a netán kijátszására történt álszerződéseknek mtámadhatását magának fentartja és ugy e közbeszurat önként értetődő dolgot foglal magában. Ezeknél az okoknál fogva az e.-biróság Ítéletének mváltoztatásával felp. kereseti kérelmének a rendelkező részben leirt módon helyt adni kellett, a midőn az a rendelkezés, mely szerint felp. a kitűzött határidőn belül a liárkus. Felsóbirósági határozatok I. kiad IV. 4