Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

Dl ILOG] JOGOK. 4:, zödésnek valamennyi lényeges kellet-e megkívántatik. Nem elég' csak az, a Visszaírni felperes válaszában felsorol. Hiába van meg a B. alattiban, a kötendő vásárlási jog. szerződés megkötésének ideje, hasztalan foglaltatik benne a kötendő A visszaadás-vevési szerződésnek egész tartalma, ha hiányzik belőle a legessen- vásárlási jog tiálisabb kellék: a kötelező ajánlat kötelező elfogadása, és pedig oly megszorítása. hatálylyal, hogy a pactum szerinti szerződés megkötésére mint a két fél egyaránt rá legyen szoritható. Felperes ugyan azt vitatja, hogy ő a kikötése folytán kiállított B. alatti nyilatkozatot az annak visszértékót képviselő A. alatti aláírásánál már elfogadta. De ez a fennforgó kérdésre alkalmazva nem egyéb szójátéknál, a melynek látszólagos értékét is lerontja az ismeretlenre tett állítása, hogy az elfogadásnak ez a módja részéről azért volt elegendő, mert ő semmire sem kötelezte magát, ő a B. alattiból csak jogot nyert, melyet, mint az optionalis jogot, tetszése szerint gyakorolhatott. Ámde ha pactum de pacíscendo egyáltalában csak ugy létesülhet, ha azáltal mindkét fél kötelezve van a jövendőben kötendő szerződés kiállítására, elengedhetetlenül szükséges éppen az adás-vevési szerződés, mint visszterhes, kétoldalú megkötése iránti előzetes egyezmény érvényéhez, hogy ne csak az eladó kötelezze le magát, hanem a vevő is az eladás tárgyának megvételére, mert az ajánlatnak ily lekötelező elfogadása nélkül az eladónak — miként ez a szőnyegen levő esetnél is fennforog — nincs meg'adva a mód, a jog1 arra, hogy az adásvételi szerződés megkötését birói uton kikényszerülhesse. Minthogy tehát sem a B. alattiban, sem az ezzel összefüggésben levő A. alattiban, sem abban a kikötésben, hogy a B. alatti kiálktassék, nem foglaltatik felperesnek oly akaratnyilatkozata, mely szerint arra, hogy a kérdéses ingatlanokat a B. alatti értelmében meg is veszi, magát le is kötelezte volna; ellenkezőleg, felperes ismételve nyilt kifejezést adott annak, miszerint ő magát semmire le nem kötötte, ő csupán jogot nyert; minthogy továbbá kereseti igénye ténybeli alapja gyanánt csakis azt állította fel, hogy részére — kikötése folytán — a vételi jog biztosíttatott s e tekintetben felhívott tanúival sem kívánt többet bizonyítani, nem szenvedhet kétséget, hogy peres felek között, kiemelt lényeges kellék hiányánál fogva, adás-vevési szerződés kötése végett előzetes egyezmény nem létesülhetett, ilyennek létesülése fogalmilag kizártnak tekintendő. Ezen lényeges kellék hiányát pótolni akarta ugyan felperes a B. alattira 1890. szept. 17-én rávezetett következő záradékkal: „Itt ezennel kijelentem, hogy a jelen okmányban az én elfogadó nyilatkozatom feltételénél függővé tett jogot az összes abban tartalmazott kikötéssel és föltételekkel együtt vevőként a mag'am részéről elfogadom."" Ez azonban, mint elkésett, azt nem pótolja. Jogelv, hogy az elfogadó tudomására juttatott ígéret kötelez. A forgalom biztonsága megköveteli, hogy e kötelezettség ne tartson végtelenig, ne tartson különösen oly esetben, midőn a tulajdon szabadságának a törvény alapfelfogásával ellentétben álló korlátolásával jár. Ha az ajánlat, tudomásra hozatott, az elfogadás tekintetében azonnal nyilatkozni kell. Ezt követeli valamennyi törvény, ezt az elvet követi hazai jogszolgáltatásunk. Az akaratnak egyoldalulag történt kijelentése, ha az oly szándékkal történt, hogy azáltal az illető magát kötelezze, követelési jogot nem állapítja meg, az ígéretből kötelezettség csak akkor származik, ha az, kinek javára tétetett, azt kellő időben elfogadja. Az ily rendkívül későn bekövetkezett elfogadás csak akkor