Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

42 DOLOGI JOGOK. Vissza- létre. Keletkezésük története is erre vall. Maga a visszavásárlási jog fenvásárlási jog. tartása melleit') adásvevés jogintézménye is, t. i.,atjdonos bizonyos kényszerA vissza- helyzetéből fejlődött ki a jogéletben. El kellett például költözködnie hirtelen, vásárlási jog de a visszatérés reménységével; vagy eloszlathatni remélt nyomasztó megszorítása, pénzzavarokba sodortatott. Ebben a kényszerhelyzetben kénytelen volt javait a valódi értékén alól eladni s h. ezáltal származott kárát jóvátehesse, oly vevőt keresett, ki részére a visszavásárlást megengedte. Em. B. és Co. is szorongatott helyzetbe került, kén3Ttelen volt, a mint felp. állítja, értéken alól eladni s kikötötte, fentartotta a visszavásárlási jogot a czég egyik tagja javára, oly nagy terjedelemben, hogy az maga helyett még más harmadik személyt is állithatott fel vevőnek. S h. ez tényleg ekkóp történt, világosan igazolja a B. alatti kötelező okiratnak következőleg' hangzó, fentebb különben már idézett bevezetése : „Nachdem wir von der Firma Em. B. & Co. mit Vertrag dato 5. Dezember 1885 derén untén umschriebenen Besitzantheile erkauft habén, derselben, respective einem Mitgliede derselben die Möglichkeit bieten vollen, diese Liegenschaften im Verlaufe von 5 Jahren wieder zu kaufen, so ráumen wir das Recht ein, die von der Firma Em. B. & Co. mittels Kauf- und Verkaufs-Vertrages ddo. Budapest den 5. Dezember 1885. erkauften 11'20 Besitzantheile im Verlaufe von 5 Jahren, das ist: bis lángstens 1. Október 1890. unter den untén angeführten Bedingungen entweder selbst zu kaufen oder aber für sich einen anderen Káufer stellen zu können." Ebben a B. alatti nyilatkozatban is félreérthetlenül ki van fejezve, h. felp.-nek a visszavásárlás czéljából adatott meg 5 évi időre a vételi jog. Ha teliát figyelembe vesszük még ennek a B. alatti kötelező nyilatkozatnak az A. alatti adásvevési szerződéshez való mellékszerződésszerü viszonyzatát; ha figyelembe vesszük, h. az A. alatti, miként felp. későbbi perbeszédében még erősebben állitja, csakis az alatt a feltétel alatt íratott alá, ha mint viszonérték a B. alatti is kiállittatik ; ha nem hagyjuk figyelmen kivül, h. a vételár a B. alattiban épp akkora összeggel lett mhatározva, a mekkorára az A. alatti adásvevési szerződésben megállapittatott; végre, ha különösebb tekintetre méltatjuk azt a ténykörülményt is, h. felp. a B. alattit már az A. alatti aláírásával elfogadta s ahhoz az ő írásos külön hozzájárulása sem nem kívántatott, sem nem terveztetett és szükséges sem volt: nem lehet más eredményre jutnunk, mint arra, h. az A. alatti főszerződéssel Em. B. és Co. czég kérdésben forgó ingatlanait alp.-nek eladta, ezek pedig a czég és felp. előzetes kikötése értelmében a B. a. mellékszerződéssel megadták felp.-nek a visszavásárlási jogot, vagyis az A. és B. alatti együttvéve visszavásárlás fentartásával kötött adásvevési szerződést tartalmaz. A visszavásárlási jog azonban oly személyes jog, melyet csak az eladó tarthat fenn s csakis a maga részére tarthatja fenn. Hogy ezt harmadik személy részére fentartani nem lehet, igazolja ugy az osztrák, mint a következetesen nyilvánult magyar jvdicatura. Minth. pedig a czég jogi személy s igy felp. az eladó czégtől különböző személynek tekintendő : a B. alatti okiratot, mint tiltó tervbe ütközőt, semmisnek kell nyilvánítani s felp.-t keresetével el kellett utasítani. Felp. ugyan helytelennek nyilvánítja perbeszédében azt az épp most nyilvánított felfogást és ennek ellenében azt a tételt állítja fel, h. miután a czég nem hal meg, a visszavásárlási jog, egy czég részére ki sem köthető, hanem azt csak a czég tagjai, mint az eladónak