Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

DOLOGI JOGOK. 41 H. J.-t D. L.-t azzal a kérőiemmel, h. alp.-ek köteleztessenek az N. alatti Vlsszavászerződést 15 nap alatt aláírásukkal ellátni és ennek átadása mellett és sárlási jog. ezzel egyidejűleg tőle 666199 frt 24 kr. készpénzt és ennek 1890. okt. A vissza1-tőli 4°/0 kamatait átvenni, mit ha nem tennének, az N. alatti szerződés vásárlási jog Ítélet erejénél fogva alp.-ekre nézve is köteiezőleg fennállónak bíróilag megszorítása. kimondatik és felp. jogosítva lesz további 15 nap alatt a nekik járó 666199 frt 24 kr. készpénzt, ezen összeg ntán 1890. október 1-től járó 4 /„ kamatokkal együtt alp. veszélyére és kárára bírói letétbe helyezni s ezen körülmény igazolása mellett és fel]), további kérelmére, a kérdéses ingatlanok 11/so-aá részének tjdonjoga végrehajtásíl'ag felp. részére fog bekobeleztetni. Felperes kérelme azonban elutasitandónak találtatott, mert: A fentebb szárazon, de körülményesen előadott ténybeli alap mvilágitására már a keresetlevélben az adatott elő, b. H. J. az Em. B. és Co. czég szorongatott állapotát mindenkép arra akarta kibasználni, b. szóban forgó ingatlanait neki potom áron eladja. Kecsegtetésül csak annyi engedményt tett, h. az esetre, ha felp., ki a közös birtok mszerzésén és az oly előnyös insbrucki kölcsön kieszközlésén egyedül fáradozott az Em. B. és C. czég nevében, az ezen czéget illetett -ad részt ő reá és társára D. L.-ra tjdonjogilag átirja: akkor ők, hogy megmutassák, miszerint nem helyzetük kizsákmányolása végett kötik az üzletet' s a vétellel rajta gazdagodni nem akarnak, készek kötelezőlog kijelenteni, h. az esetre, ha akár maga felp. késznek nyilatkozik, akár más valakit elő tudna állítani 5 óv leforgása alatt, aki kész a kérdéses birtokot 2057000 írtért mvehni, akkor ebben az árban akár neki, akár más harmadiknak eladják. Az mondatik ezt követőleg a keresetben, h. igjr jött létre az A. . • a. adásvételi szerződés és ( a B. alatti kötelező nyilatkozat, melyeknek kelte és hitelesítési ügyszáma is mutatja már az ügyleteknek egy időben és egymással összefüggőleg történt keletkezését. A válasz negyedik lapján meg felp. már annak ad kifejezést, h. a czég az A alatti adásvevési ügyléthez hozzá sem járult volna, ha alp.-ek egyidejűleg nem biztosítják felperes részére egy bizonyos időre a mvóteli jogot, sőt a válasz 6-ik lapján feleslegből még esküt is kinál alp.-eknek arra, h. az A. alattiak kiállítása előtt a B. alattiaknak maga részére leendő kiállítását ki nem kötötte magának s ilyenek kiállítására alp.-ek magukat vele szemben az A alatti aláírása előtt nem kötelezték. S a midőn ismételve vitatja felp., h. a B. alattinak részére leendő kiállítása előre meg lett közöttük állapítva, még mielőtt az A. a. adásvevési szerződés aláíratott volna s így alp.-ek, minth. a B. alattit az ő kikötése következtében írták alá, tisztában voltak azzal is, h. ő azt az A. alatti szerződés aláírása által már is elfogadta, de különben is közös akaratú megegyezésük az volt, h. a B. alattit csak a kötelezettek irják alá, az ő ahhoz való írásos hozzájárulása sem nem kívántatott, sem nem terveztetett ; e közben nyílt kifejezést ad annak is, h. a B. alattit ő neki, ki abban semmire sem kötelezte magát s csak jogokat nyert, ép oly kevéssé kellett aláírnia, mint a hogy a bitelezőnek adósa kötelezvényét aláírnia szükségtelen. Felp.-nek a kereseti igény ténybeli alapjára vonatkozólag most megismertetett saját álláspontja szerint is kétségtelen a törv.-szék előtt, h. az egymással fő- és mellékszerződés viszonyzatában álló A. és B. alattiakkal, a keresetbe vett birtokjutalékokra nézve a szerződő felek közt tényleg visszavásárlási jog fentartásával kötött adásvevési szerződés jött