Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

40 DOLOGI JOGOK. Vissza- tokot terhelő adóságokból a 17,0-adra eső hányadot átvállalni és azt a vásárlási jog. vételárból levonásba hozni, de tartozik a kamatok és annuitások pontos A vissza- mhzetésével H.-t és D.-t a fizetéstől és kártól megóvni és e tekintetben nekik vásárlási jog szavatolni, amit a szerkesztendő adásvevési szerződésben annak idején ki megszorítása, is kell fejezni. Ennek kapcsán kinyilvánitják H. J. és D. L., h. ezek szerint nincsenek feljogosítva ezeket a birtokjutalékokat magasabban megterhelni, mint a mennyire a mindenkori vételár rúgna és köteleseknek nyilvánítják magukat arra, h. a mennyiben az összes terheknek a 11/.2U-aá.va, eső 55-%-ra a mindenkori vételárat mhaladná: ezen többletet azonnal kifizetik és töröltetik, o. Az esetre, ha egyes részek vagy az egész birtok a szerződés megkötésekor haszonbérbe volna adva, vevő köteles a fennálló haszonbéri szerződóseket tiszteletben tartani. 6. A hatodik pontban arról foglaltatik intézkedés, h. vevő köteles lesz a birtok természetbeni megosztásába beleegyezni. 7. A hetedik pont következőleg hangzik: minth. a reménylendő Arevő a szerződés aláirása alkalmával a vételárat készpénzben kifizetni és a netalán akkor még fennálló terheket az eladandó illetmény arányában átvállalni tartozik, ennélfogva a tkvi átruházás neki az adásvételi szerződésben megengedendő lészen. Az esetre haezenfeltételeknekbármelyikeisareménylendő vevő által el nem fogadtatnék, eladók (H. és D.) nem kötelesek az eladást mkötni. Ezen D. M. felp.-nek adott jog az esetre, ha 1890. évi okt. elseje előtt elhaláloznék, avagy rendelkezési képességót tvnyesen elveszitené, fivére D. F.-re száll át. Minden további átruházás ki van zárva. Ezen okirat egész joghatálya 1890. évi okt. 1-ón magától mszünik. Magától értetődik, h. D. M. vagy F., ha sikerülne is neki egy a fentebbi feltételeket elfogadó vevőt állítani s ha ez a fenti birtok-illetméiryeket mvenné is, nem lesz jogositva tőlük dijazást, alkusz-dijat vagy bármi néven nevezendő közvetitósi dijat követelni, még abban az esetben sem, ha ő mag'a valakinek ilyen dijazást igérne, vagy fizetni köteles lenne. Ezt az A) a. szerződés aláírásával egyidejűleg kiállított B) a. a kötelező nyilatkozatot H. és D. ugyanakkor átadták D. M.-nak, ki ezt magához vette. D. M. 1890. évi szept. 17. a B. alattiban neki nyújtott jogok alapján kiállította az N. a. adásvevési szerződést s az O. a. közjegyzői tanúsítvány szerint mkinálta H. J.-t és D. L.-t a vételárból készpénzben fizetendő 665346 frt 93 krral és felhívta az N. a. szerződésnek aláírására. Ez az N. a. szerződés hiven követi a B. alattinak pontjait, — s magában foglalja mindazokat a stipulatiókat, melyeket a B. a. kötelező okirat a vevőre róv, csupán ötödik pontjában foglaltatik az a fentartás, mely szerint a vevő csak azon haszonbéri szerződéseknek tiszteletben tartására vállalkozik, a melyek ajándékozásoknak vagy színlelt szerződéseknek nem bizonyulnának. H. Jakab és D. Lajos azonban az O. alatti tanúsítvány szerint ugy a mkinált készpénzbeli vételár átvételét, mint az N. alatti szerződés-tervezet aláírását mtagadták. Mtagadták azon az alapon, un i t visszavásárlási jogot csak az eladó gyakorolhat, mert a B. alatti csak eToldalu nyilatkozat, mert ha ezzel kötelezve lenne is adásvevési szerződés kiállítására: az N. alatti nem felel meg a B. alatti határozmányainak; nem felel meg azért, mert a fennálló haszonbéri szerződéseket kötelezőnek vevő nem fogadta el; mert a készpénzben lefizetendő vételár után kikötni szándékolt kamatláb helytelen, mert az insbrucki takarékpénztár, ha az ingatlanok "/ao-ad része más tjdonos kezére menne át, a kölcsönt aligha hagyná meg továbbra is az ingatlanokon. Ezen előzmények után perelte be D. M.