Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

DOLOGI JOGOK. mely oknál fogva a felperesek által ajánlt főeskü alkalmazásának szüksége _ Vi88za~ is fenn nem forgott. (92. okt. 25. 7182. Ü. L. 92. 46.) vásárlási jog. 77. Nagybecskerei tvsz.: A keresel elutasittatik. Ind: Km. B. és Co. A msszavabécsi ozég n/so-ad részben, II. Jakab bpesti lakos --,,-a.J részében és D. sárlasi jog Lajos 3/so-ad részben osztatlan közös tjdonosai voltak a kai:iliuf;ilvai 210., megszorítása. n.-toráki 901., kis-toráki 808., szerb Lttebei L084., praedium riethi 1., ernesztházai 301., — ernesztházai 287., — praedium riethi 4., — praedium riethi és szerb Lttebei 1063. sz. tkvekben foglall ingatlanoknak. Történt h. K. Henrik tievü bécsi bankárnak bukása a H. J.-nak jelzálogilag biztosított 700000 frtnyi követeléssel adós Em. B. és Co. czéget is a csőd szélére juttatta s h. a szerencsétlenségei kikerülje: kénytelen volt H. J.-val minden áron rendezkedni. Ez a rendezkedés hosszasabb vajúdás után ugy következett be, h.: 1. Em. B. és Co. czég eladta az A) a, szerződéssel a fentebb felsorolt ingtl.-beli jutalékát H. .1. és D. L. tjdonos társainak akként kifizetendő 2057000 frt vételárért, mihez képest vevők átvállalták közös birtokukra nézve az insbrucki városi takarékpénztár javára jelzálogilag bekebelezett 1500000 írt és 1300000 frt közös kölcsön tartozásból még fenn állott és eladó czéget terhelt 1516624 frtot s az ennek levonása után fenmaradt 545375 írt 75 kr. vételár hátralék pedig a H. J. 700000 frtnyi követelésébe betudás által törlesztetett. Majd 2. akként történt a rendezés, h. ugyanazon alkalommal s az A) a. adásvevési szerződéssel összefüggésben, vevők meg a B) a. kötelező nyilatkozatban a végből: „h. az eladó czégnek, ill. egyik tagjának lehetőséget adjanak arra, h. ugyanezeket az [ingatlanokat 5 év leforgása alatt visszavásárolhassa (diese Liegenschaften im Verlaufe von 5 Jahren wieder zu kaufen) jogot adtak felp.-nek (az E. B. és Co. czég tagjának) arra, h. azokat 5 év leforgása alatt, azaz legkésőbb 1890. évi okt. l-ig vagy ő maga mvehesse, vagy pedig maga helyett más vevőt állíthasson." Helyén való lesz itt e B) alattinak többi rendelkezéseit is feltüntetni, mivel h. a vitának iszonyú szóáradattal körülözönlött lényegét az a kérdés képezi s a biróság* nézete szerint is ennek a pernek sorsa valójában azon a kérdésen fordul meg, váljon a B) alattiban foglalt jogi tények foglalatja akár az 4) alatti szerződéssel összefüggésben, akár attól függetlenül micsoda helyesebben melyik jogintézet fogalma alá subsummálandó? Ezek a további dispositiók pedig a következők: Lekötelezik magukat és jog'utódaikat H. J. és D. L. vevők arra, h. az E. B. és Co. czégtől ugyanazon napon megvett birtokjutalékokat a fentebb mondott határidőn belől D. M. közbenjötte vagy beleegyezése nélkül el nem adják; ellenben az esetre, ha ő maga vagy egy általa megnevezendő más vevő késznek nyilatkozik az alant irt feltételeket teljesiteni, vele a kérdéses ingatlanrészek tekintetében az adásvevési szerződést megkötik. Az eladási feltételeket vevők a következőkben nyilvánították ki: 1. Az elől körülirt és körülbelül 11000 kat. holdat kitevő fekvőségek u/í0-a,á részének vételára tenne; 1886. évi okt. l-ig 2134000 frtot ezen naptól fogva 1887. évi okt. l-ig, 2114000 frtot, ezen naptól fogva 1888. évi okt. l-ig 1100000 frtot, ezen naptól fogva 1889. évi okt, l-ig 2095000 frtot és ezen naptól fogva 90. évi október l-ig 2057000 frtot. 2. E pontban kinyilvánitják vevők H. J. és D. L., h. az eladással járó bélyeget és illetéket egyedül vevő viselendi. 3. E pont szerint a vételárakat a szerződés aláírásakor kell készpénzben kifizetni. Ha azonban a szerződés mkötésekor az ingatlanok még meg volnának terhelve: a vevő jogositva van az egész bir-