Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)

ÜGYVÉDI RENDTARTÁS. 487 bizalom és tiszteletre, a megbízhatóságra egész mérteiében számot nem tarthat Ügyvédi rends meri panaszlott kötelezettségeit a perrel történi szorgalmazás daczára tartás, sem teljesítette s mert a fizetésre nézve concret és határozót, ajánlatot 68—69. §§. igazoló nyilatkozatában sem tesz s mert ily körülmények közt a panasz- Fegyelmi vétban hivatott Curia elvi jelentőségű határozata értelmében panaszlottal ség. szemben fegyelmi vétség fenforgása látszik, ezért ellene a fegyelmi eljárást és vizsgálatott elrendelni kellett, (92. jul. 9. 294.; — Curia kisebb fegyelmi tanácsa: Hhagyja. (92. nov. 12. 401.) 1480. Zala-egerszegi kamara : Panaszlott önmaga is beismeri, hogy több évről hátralékban levő kamarai tagdiját többszöri felszólítás daczára sem tizette le, hanem tűrte, h. 108 frt kamarai dij iránt megpereltessék és a mhozott itélet ntán sem fizette le tartozását, de sőt kénytelen volt a kamara ellene a végrehajtást is elrendeltetni. Az ezen per folyama alatt lejárt további 22 frt kamarai dijat hasonlóképpen nem fizette le és ezen összegre nézve is eltűrte, b. pereitessék és végrehajtassék. Ehhez járni még azon körülmény is, h. a fenti összegek érvényesítése czéljából megkisérlett árverés sem vezetett eredményre. Nem szolgálhatott panaszlott mentségére azon körülmény, hogy ő időközben a végrehajtási állományból 50 frt lefizetett, mert a kamarai követelés legnagyobb része még ma is fizetetlen. Már pedig azon kamarai tag, a ki tagsági dijait le nem fizeti és e miatt pernek és végrehajtásnak veti magát alá, a fentiek szerint fegyelmi vétséget követ el: — Curia: Panaszlott ügyvéd 115 891. számú nyilatkozatában azt, h. ő a hátralékban maradt kamarai dijakat és az azokat beperelése után felmerült költségeket kifizette volna, nem bizonyítván: a zalaegerszegi ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának fentebbi határozata az 1874. évi 34. t.-czikk 6\ §-án alapuló indokolásánál hhagyatik. (1891'. nov. 407.) 1481. Curia kisebb fegyelmi tanácsa: Minthogy az ügy rétnek az 1874:XXXIV. t.-ezikkben mhatározoit kötelességei azon időpontban veszik kezdetüket, midén az illető valamelyik ügyvédi kamara lajstromába mini ügyvéd felvétetett s ebből folyólag ama kötelességek mszegése által fegyelmi vétség is csak az elől emiitett időponttól fogva követhető el, a mini ez az 1874. XXXIV. t.-cz. /., 19., 68. c's 76. §§-ok rendelkezéseiből kitűnik; minth. ifj H. János panaszlott a vád tárgyává tett sértő kifejezéseket tartalma/ó felebbezést az ügyvédi lajstromba való felvételét mtagadó határozati ellen s tehát akkor adta be, mikor az 1871 : XXXIV. t -ez. 68. §-ának szabványai ellene alkalmazhatók még nem voltak; minthogy végül az ügyvédek névjegyzékébe való felvétel előtt mtörtőnt tények miatt, a felvétel után fegyelmi eljárásnak csakis az 1874: XXXIV. t.-cz. 7. §. végbekezdésében mhatározott esetben van helye, ez az eset azonban itt fenn nem forog : ugyanazért a pozsonyi ügyvédi kamara fegyelmi bírósága fentebb idézett határozatának ni változtatásával ifj. H. János panaszlott ellen a fegyelmi eljárás mszüntettetik. (93. ápr. 15. 45.) 14S2. Curia: Az ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának ítélete hhagyatik indokainál fogva, különösen azért, mert: a tonieegondnok első sorban a csődhitelezők érdekét köteles szem előtt tartani és a közadósét csak annyiban, a mennyiben a csődhitolezők érdekével össze nem ütközik, meg nem engedhető tehát, //. u tömeggondnok) miként vádlott tevé, a kö'zádós-