Márkus Dezső (szerk.): Felsőbíróságaink elvi határozatai. A Kir. Curia és a Kir. Itélőtáblák döntéseinek rendszeres gyűjteménye, 4. kötet (Budapest, 1894)
486 ÜGYVÉDI RENDTARTÁS. Ügyvédi rend-deli s vádlott felfüggesztését mszünteti. Mert: a kolozsvári kii. tvszéknek tartás. 1958/893. B. fegy. sz. bizonyítványával igazolva lett, h. vádlott ügyvédre ^—3- §§. nézve a vád tárgyában érdemileg hozott felmentő Ítélettel a vádhatározatot Fegyelmi eljd- maga az azt megalkotott büntető bíróság alaptalannak ismerte el és határas, lyon kivül helyezte; tek., h. a bűnügyi vádhatározat csak gyanuokok alapján hozatott meg, mig* az azt hatálytalanító ítélet a végtárgyaláson beszerzett közvetlen bizonyítékok alapján derítette ki vádlott ártatlanságát: így mszünt az ok, mely miatt ezen fegyelmi bíróság 4/893. fegy. sz. határozatával vádlott ügyvédnek felfüggesztését elrendelte, ennélfogva az azon alapon hozott határozatot is annyival inkább hatályon kivül kellett helyezni, mert az 1887. évi XXVIII. t.-cz. 4. §-ának utolsó bekezdése ellentétben áll a most közölt curiai határozat azon indokával, mintha a felfüggesztés okát jelen esetben csak a jogerős felmentő ítélet szüntethetné meg. De a felhozott jogi okokon kivül a jelen esetben kiváló méltánylást érdemlő concret körülmények figyelembe vételével is meg kellett szüntetni a felfüggesztést, mert a jelenlegi bűnvádi eljárás szerint a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló monstre-bünper, a netaláni feloldások esélye mellett évek során át elhuzódhatik és csak huzamos idő multán nyerhet jogerős befejezést; ha pedig a vádlott az első btrói felmentő Ítélet daczára mindaddig felfüggesztve lenne, ezzel oly súlyosan büntettetnék, amit ártatlansága esetén soha és semmi uton nem lehetne többé helyrehozni és ha a hosszas bűnvádi eljárásnak végeredményeként vádlottnak az első birói felmentő Ítélettel kimondott ártatlansága állapíttatnék meg jogérvényesen: ugy senki és semmi sem kárpótolhatná vádlottat és családját azon büntetésért s annak káros vagyoni következményeiért, a mely a 20éva előkészülettel mszerzett életpályát tenni semmivé; ugyanis mig a birák és állami tisztviselők fegyelmileg történt felfüggesztésük esetén az eljárás folyama alatl is huz' zák fizetésük egy részét és felmentetésük esetén visszatartott fizetésüket is megkapják, addig jelen esetben a vád és következményei alól elsobiróilagmár felmentett ügyvéd, a felfüggesztésnek hatályban tartásával ártatlansága esetén soha nem kárpótolható veszteséget szenvedne. Mindezen okokat meg nem semmisiti a felmentő Ítélet ellen használt jogorvoslat, miért is a felfüggesztést meg kellett szüntetni. (93. május 6. 51. és 56. sz.) 68—69. §§. 1479. A mdramarosszigeti ügyvédi kamara fegyelmi hit-ósága: Sz. Fegyelmi vét- Győző panaszolt ügyvéd ellen a fegyelmi eljárást és vizsgálatot elrendeli, Sl'!l- stb. Ind.: Mert panaszlott igazoló nyilatkozatában maga elismeri, hogy a kamarával szemben fennálló kötelezettségének nem tett eleget, mint a kamara tagja, jogait gyakorolta; önmaga a felszaporodott hátralék-tartozások összegét 104 frtra teszi s az évi tagsági dijak nem fizetésének indokolásául szegénységére hivatkozik; mondván, h. a szegénység még magában véve nem bün. Habár ez állítás igazsága el is van ismerve, miután azonban panaszlott azt adja elő, h. gyermekei évenkintí neveltetésére legalább is 1000 frtot fórdit s az ügyvédi jövedelemből fedezi, e mellett fel sem tehető, h. ha a hangoztatott jóakarat részéről fenforog, az évi csekély tagsági dijakat fizetni képes nem lett volna. Habár az ügyvédnél a tisztelet és bizalom kiérdemlésének nem is feltétlen alapja a vagyon, de elvitázhatlan, h. azon ügyvéd, a ki azon erkölcsi testülettel szemben, a melynek tagja, ügyvédi kötelességeit szándékos mulasztásból nem teljesíti, az ügyvédi
